SAICM (Strategic Approach to International Chemicals Management – Nemzetközi Vegyianyag-kezelés Stratégiai Megközelítése)
A SAICM, a Nemzetközi Vegyianyag-kezelés Stratégiai Megközelítése (Strategic Approach to International Chemicals Management) egy globális, az ENSZ keretében létrehozott önkéntes keretprogram, amelyet 2006-ban, az első Nemzetközi Vegyianyag-kezelési Konferencián fogadtak el Dubajban. A SAICM egy olyan környezetpolitikai keretrendszer, amely azzal a céllal jött létre, hogy elősegítse a kémiai biztonságot, és ösztönözze azt, hogy 2020-ra nemzetközi szinten minimálisra csökkenjenek a vegyi anyagok káros környezeti és egészségügyi hatásai. Ez az ún. 2020-as cél több egyéb vegyianyag-vonatkozású egyezmény és program céljaként szerepel. A SAICM tagjai az ENSZ részes felek, nem kormányzati (civil) szervezetek, valamint kormányközi szervezetek.
Az első Nemzetközi Vegyianyag-kezelési Konferencia (International Conference on Chemicals Management, ICCM) véglegesítette és elfogadta a SAICM három alapvető dokumentumát:
- a Dubaji Nyilatkozatot (Dubai Declaration),
- az Átfogó Szakpolitikai Stratégiát (Overarching Policy Strategy, OPS) és
- a Globális Cselekvési Tervet (Global Plan of Action, GPA).
A Dubaji Nyilatkozat a kormányok politikai elkötelezettségét rögzítette. A Nyilatkozat felhívott minden érintett felet arra, hogy a vegyi anyagok és a veszélyes hulladékok kezelését minden szempontból megfelelően végezze. Mivel 2006-ig az addigi nemzetközi együttműködések keretében nem sikerült felmutatni jelentős előrelépést a növekvő mértékű vegyianyag-gyártás és felhasználás visszaszorítására, a környezeti szennyezések megállítására, a Nyilatkozat rámutatott ezekre a hiányosságokra és az elvégzendő feladatokra, továbbá kitűzte a már említett 2020-as célt.
Az Átfogó Szakpolitikai Stratégia alapvetően a kémiai biztonság megteremtésének fő vonalait vázolta, valamint azokat a hiányosságokat, amiket orvosolni szükséges (egyes országok még a kötelező érvényű egyezményekben foglaltakat sem teljesítik, a vegyianyag-vonatkozású nemzetközi együttműködések és egyezmények közötti összhang – szinergia – hiánya, a fejletlen országok hátrányos helyzete).
A Globális Cselekvési Terv a fentiekben leírt problémákra, a kémiai biztonság és a környezetkímélő vegyianyag-kezelés megteremtésének elérése céljából munkaterületenként határozott meg több száz egyedi cselekvést, amelyhez határidő megjelölés és a felelős szerv megnevezése is hozzá volt rendelve. A táblázat gyakorlatilag egy munkaterv, mely mankót jelenthet minden kormánynak a környezetkímélő vegyianyag-kezelés bevezetése vagy erősítése szempontjából.
De mi is történt 2020-ig?
A SAICM céljainak elérése érdekében az ICCM Konferencia első ülése elfogadta az ún. Quick Start Programot (QSP), amely a kezdeti kapacitás-kiépítést és környezetbarát vegyianyag-kezelés meghonosítását hivatott támogatni fejlődő, kevésbé fejlett, átmeneti gazdasággal rendelkező országokban és kis szigetállamokban. A QSP üdvözöl minden két- és többoldalú közösségi és privát együttműködést és nemzeti kormányzati finanszírozást, melyek a QSP „Trust Fund” pénzügyi alapon keresztül szolgálják az érintett országok környezeti fejlődését. A Quick Start Program keretében eddig 184 projektet projektet fogadtak el és finanszíroztak a világ több táján:
2. ábra: A Quick Start Program keretében finanszírozott projektek földrajzi megoszlása
A Konferencia 4. ülése (2015, Genf) megalkotta az Átfogó Orientáció és Irányítás a 2020-as Célok Eléréséhez című munkaanyagot (Overall Orientation and Guidance, OOG), amely többek között az alábbi cselekvési területeket azonosítja:
- az érintettek felelősségének növelése;
- a vegyi anyagok és hulladékok vonatkozásában a nemzeti jogi és szabályozási keretek megalkotása és szigorítása;
- a vegyi anyagok és hulladékok kíméletes kezelésének felvétele a fenntartható fejlesztési tervekbe;
- a vegyi anyagokkal kapcsolatos információkhoz való hozzáférés biztosítása;
- a 2020-as célok eléréséhez vezető folyamat értékelése.
2018. óta a Globális Környezeti Alap, a GEF (Global Environment Facility) is támogatja a SAICM céljainak megvalósítását.
Mi várható 2020 után?
A SAICM erőssége és gyengesége is önkéntes jellegéből fakad. A jogi szabályozásnak mind nemzetközi, mind nemzeti szinteken nehéz tartania a lépést a dinamikusan fejlődő vegyiparral, még nehezebb felvennie a harcot az illegalitással szemben (ld. veszélyes hulladékok szállítása és lerakása). A SAICM további, 2020. utáni sorsáról az ICCM 5., eredetileg 2021 nyarára tervezett, a COVID járvány miatt előreláthatólag 2023-ra halasztott ülésén döntenek a tagországok. Abban mind egyetértenek, hogy az eddigiek alapján a SAICM által megvalósított fejlesztések rengeteg környezeti (és egészségügyi) haszonnal jártak, így a 2020-as célok újraírásával várhatóan megszületik a „2020-on túl” keretrendszer, amely a 2030-as fenntartható fejlődési célokkal összhangban új és ambíciózusabb alapot ad a SAICM-nek.
A SAICM tudástár további információkkal szolgál a fenti tevékenységekről a globális problémákkal összefüggésben.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Cooperation and Development, OECD) vegyi anyagokkal kapcsolatos tevékenysége
A Stockholmi Egyezmény
A Rotterdami Egyezmény
A Minamata Egyezmény
A levegőt szennyező anyagokkal kapcsolatos nemzetközi egyezmények
Az Európai Unió vegyianyag-vonatkozású tevékenysége hazai kitekintéssel
REACH
A CLP rendelet
Higany Stratégia és Higany rendelet
A POP rendelet
A RoHS rendelet
A PIC rendelet
A Mosószer rendelet
Termésnövelő anyagok
Növényvédő szerek
Biocidok