Növényvédő szerek
A növényvédő szerek tekintetében az egyik meghatározó jogszabály a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 2009-ben elfogadott 1107/2009/EK uniós rendelet.
Ez egyfelől tartalmaz kizárási előírásokat, hogy mely anyagokat nem lehet engedélyezni, illetve egy másik kritériumrendszert, hogy mely anyagokat szükséges minél előbb helyettesíteni.
Az EU területét a szabályozás három, az egyes zónákon belül hasonló mezőgazdasági, növény-egészségügyi és környezeti-éghajlati adottságokat feltételező zónára (északi, középső és déli) osztja fel. Az egyes zónákba tartozó tagállamoknak kölcsönösen el kell ismerniük a valamelyikük területén engedélyezett növényvédő szereket. A rendelet kimondja, hogy az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (European Food Safety Authority, EFSA) kockázatértékelést végez, míg az Európai Bizottságnak kockázatkezelési szerepe van, és meghozza a növényvédőszer-hatóanyagra vonatkozó végső döntést. Az EFSA indoklással ellátott véleményt ad az egyes hatóanyagokról. A 1107/2009/EK rendelet kimondja, hogy támogatni kell a nem állatokon végzett kísérleti módszerek és az egyéb kockázatértékelési stratégiák alkalmazását, annak érdekében, hogy minimálisra csökkenjen a rendelet céljaira végzett állatkísérletek száma, valamint csak végszükség esetén lehet gerinces állatokon vizsgálatokat végezni.
A csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelv, melyet a 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet, majd az ezt felváltó, a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 442/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet vett át a hazai jogba, négy nehézfém esetén ad meg határértéket növényvédő szerekre. Higany, ólom, kadmium és króm (VI) összességére állapít meg megengedhető maximális értéket. A növényvédő szerek címkézésének alapját a 1272/2008/EK rendelet osztályozási, csomagolási és címkézési követelményei adják.
A nemzetközi megállapodások (Stockholmi Egyezmény) alapján hazánknak kötelezettsége volt a lejárt szavatosságú, visszavont engedélyű, nem azonosítható szerekben levő POP (perzisztens szerves szennyező) hatóanyagok ártalmatlanítása. A 2003-tól 2008-ig tartó I. Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT-I) alapján a CSEBER Kht-t (Csomagolóeszköz Begyűjtési Rendszer Kht.) bízták meg a növényvédő szerrel szennyezett csomagoló anyagok, göngyölegek visszagyűjtésének és ártalmatlanításának koordinálásával. Szintén az OHT mondta ki, hogy a régről maradt, gyakran POP-tartalmú növényvédőszer-hulladék begyűjtése és ártalmatlanítása állami szerepvállalással oldható meg. A tulajdonosok sokszor nem azonosíthatók, illetve nem érdekeltek a beazonosításban. Az egyik legfontosabb feladat ezért a növényvédőszer-hulladék készletek felmérése volt.
Az Agrárminisztérium elődje, a KvVM és az ÁNTSZ országos begyűjtő akcióinak eredményeképpen az országosan feltárt, nagy valószínűséggel POP tartalmú növényvédőszer-hulladék mennyisége jelentősen csökkent, melynek végleges felszámolása a jövőben várható.
A nemzetközi szerződéseknek – pl. Stockholmi Egyezmény –, illetve az uniós csatlakozásnak köszönhetően számos veszélyes, az emberi egészségre káros növényvédő szert kivontak a hazai forgalomból.
Az integrált növényvédelem végrehajtása megoldást jelenthet a növényvédőszer-használatból eredő kockázatok csökkentésére. Az integrált növényvédelem végrehajtása a 2009/128/EK irányelv szerint 2014-től kötelező érvényű az unió tagállamaiban. Lényege, hogy a különböző kémiai, fizikai, biológiai és termesztéstechnológiai védekezési módszerek összehangolva kerülnek alkalmazásra a növény károsítói ellen, ezen belül is a kémiai védekezési módszerekkel szemben előnyben részesíti más alternatív módszerek alkalmazását (például károsító-ellenálló fajta használata). Törekedni kell rá, hogy kémiai védekezés csak indokolt esetekben, előrejelzés alapján történjen, ezzel csökkentve minimálisra a káros anyagok környezetbe jutását. Az integrált növényvédelem alapelveit a peszticidek fenntartható használatát célzó 2009/128/EK irányelv III. melléklete tartalmazza, mely irányokat határoz meg az integrált növényvédelem elérésére.
Előnye, hogy a növényvédő szerek általi környezeti terhelés csökken, ezáltal a növényvédő szerekből származó, emberi egészségre, nem célszervezetekre történő hatás is mérséklődik.
Az integrált növényvédelem alapelveiről a következő linkeken lehet tájékozódni:
Szántóföldi kultúrák:
Ültetvények:
Manapság hazánkban is egyre nagyobb igény mutatkozik lakossági szinten is az ökológiai gazdálkodásból származó terményekre. E gazdálkodási mód előnyeit széleskörű hazai és nemzetközi szakirodalom taglalja.
A vonatkozó uniós és hazai jogszabályok végrehajtásáért az Agrárminisztérium, a hatósági feladatok ellátásáért az Agrárminisztérium Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatala felelős.
Biocidok