Higany rendelet
A higany által okozott egészségi és környezeti problémákat az Európai Unió határain belül elsőként sokáig a 2005-ben elfogadott, több jogszabályt tömörítő, higanyra vonatkozó közösségi stratégia (Higany Stratégia) volt hivatott kezelni.
A stratégia 20 intézkedést tartalmazott, melyek alapvetően a következő célkitűzések megvalósítását szolgálták:
- a higanykibocsátások csökkentése a különböző forrásokból;
- a higany társadalmi körfogásba kerülésének csökkentése a kínálat és a kereslet mérséklésével;
- a higanyfeleslegek és készletek hosszútávú sorsának megoldása;
- védelem a higanyexpozíció ellen;
- a higanyproblémával és megoldásaival kapcsolatos ismeretek bővítése;
- a higannyal kapcsolatos nemzetközi intézkedések támogatása és előmozdítása.
A Stratégia felülvizsgálatát követően a korábban létező számos különálló, higanyt és vegyületeit lefedő jogszabályt az EU a 2017/852/EU rendelettel fogta egységes keretbe és helyezte egyúttal hatályon kívül az 1102/2008/EK rendeletet a fémhigany és egyes higanyvegyületek és keverékek kiviteli tilalmáról.
A Stratégia relevanciája az új 2017/852/EU rendelet (Higany rendelet), majd a nemzetközi, higanyról szóló Minamata Egyezmény megszületésével gyakorlatilag megszűnt.
A Higany rendelet az 1102/2008/EK rendeletben előírt higanykiviteli tilalmat egészíti ki a higany behozatalára vonatkozó korlátozásokkal. Átemel továbbá elemeket a higanyról szóló Minamata Egyezményből is a gyártás, illetve felhasználás vonatkozásában (higanyvegyületek előállítása, vagy higanyt felhasználó eljárások, gyártási folyamatok). A rendelet szabályozza továbbá a tárolás módjait, a higanytartalmú hulladékok kezelését, és korlátozásokat vezet be a fogászati amalgám felhasználását illetően. Az egyes ipari szereplők jelentéstételi kötelezettségét a rendelet 12. cikke részletezi.
Az Európai Unióban a légköri kibocsátások 1990 és 2014 között 73%-os, a vizekbe történő kibocsátások pedig 2007 és 2014 között 71%-os csökkenést mutatnak. Ennek megfelelően az EU a globális légköri higanyszennyezésnek mindössze 5%-áért felelős. Az Unió területén gyakorlatilag nem létezik kézműves és kisipari aranybányászat, valamint régóta nem üzemel higanybánya sem, továbbá a higanycellás klór-alkáli előállítás is megszűnt. Bár az uniós szabályozás nemzetközi viszonylatban igen szigorúnak mondható, és az EU-n belül már nem beszélhetünk számos, az előbbiekben említett, a higanyhoz és vegyületeihez kötődő problémáról, a globális mértékű kibocsátás az Unió területein is lerakódik, illetve szennyezi az EU polgárok által is fogyasztott tengeri és édesvízi halakat.
A higanypolitika fejlődésében épp ezért mérföldkövet jelentett a 2013. januárban nemzetközileg elfogadott higanyról szóló Minamata Egyezmény, amelyhez 2013 októberében hazánk is csatlakozott.
A Higany rendelet az Energiaügyi Minisztérium felelősségi körébe tartozik. A Higany rendelet hazai végrehajtását a 105/2019. (V. 8.) Korm. rendelet szabályozza, amely alapján a hatósági feladatokat a környezetvédelmi hatóság, valamint – a higany vagy higanykeverékek behozatalával és a higanyvegyületek kivitelével kapcsolatban – a Nemzeti Népegészségügyi Központ látja el.
A POP rendelet
A RoHS rendelet
A PIC rendelet
A Mosószer rendelet
Termésnövelő anyagok
Növényvédő szerek
Biocidok