A Minamata Egyezmény
A higany és vegyületei erősen mérgező hatásúak, a természetben tartósan megmaradnak (perzisztensek), az élő szervezetekben felhalmozódnak (bioakkumulálódnak) és a táplálkozási láncon keresztül toxikus hatást kifejtve a higany eredeti kibocsátási (felhasználási) helyétől rendkívül nagy távolságra is eljuthatnak. A légköri, gáz halmazállapotú higany („higanygőz”) a kibocsátási forrástól igen messze is képes lerakódni.
A higany okozta súlyos környezeti és egészségügyi problémákra a nemzetközi figyelmet a japán Minamata-katasztrófa hívta fel az 1950-es években. A Minamata-öbölben üzemelő vegyi gyár a működése során több évtizeden át higanyt bocsátott a tengerbe. A higany a tápláléklánc útján először az öbölben élő állatokba, majd a halak és kagylók elfogyasztása révén a környéken lakók szervezetébe jutott be jelentős mennyiségben. A Minamata-öbölbeli lakosok szervezetében éveken át felhalmozódott higany rendkívül súlyos szervi elváltozásokat, idegrendszeri és mozgásszervi problémákat okozott („Minamata-szindróma”). Az esetet feldolgozó Minamata c. film 2020-ban került a mozikba.
A higany jellemző felhasználásai globális szinten:
- fényforrásokban (energiatakarékos fluoreszcens, kompakt fénycsövek; LCD kijelzők; UV lámpák; HID; higanygőz lámpák),
- elektromos és elektronikai eszközökben, elektromos kapcsolókban,
- elemekben és akkumulátorokban,
- fogászati amalgám tömésben,
- gyógyszerekben, vakcinákban (thiomerzál), fertőtlenítő szerekben,
- gyógynövényes készítményekben (a Távol-Keleten jellemző),
- kozmetikumokban (pl. szempillaspirálok, illetve a Távol-Keleten jellemző bőrfehérítő szappanok), kontaktlencse folyadékokban,
- mérőeszközökben,
- festékekben (ez a fajta használat a korábbi évszázadokban volt jellemző a Távol-Keleten),
- peszticidekben, fungicidekben, biocidokban,
- katalizátorokban, laboratóriumi reagensekben, laboratóriumi eszközökben,
- robbanóanyagokban,
- vallási, kulturális és rituális tevékenységeknél és ékszerekben.
A higany jelentősebb szektoriális forrásai globális szinten:
- higanybányászat
- széntüzelésű erőművek – alkáli klórgyártás és vinil-klorid monomer (VCM) gyártás
- alkoholátok gyártása
- poliuretán gyártás, acetilén előállítás
- fémkohászat, vas- és acélgyártás, színesfémgyártás
- gáz- és olajfinomításból származó higany
- kisipari és kézműves aranybányászat (ez a hivatalosan nem legalizált, de sok országban nem hivatalosan „elfogadott”, vagy akár illegális tevékenység borzasztó környezeti és egészségügyi károkat okoz, ugyanakkor több tízmillió embernek és családjának nyújt megélhetési forrást)
- hulladékégetés
3. ábra A globális légköri higanykibocsátások megoszlása (2010)
A legnagyobb légköri kibocsátók: Kelet- és Délkelet-Ázsia, Afrika, Dél-Amerika, Dél-Ázsia.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) 2002-től foglalkozott a higanykibocsátás okozta globális emberi és környezeti problémákkal. Ennek biztosított keretet többek között a Globális Higany Együttműködés (Global Mercury Partnership), melyet az ENSZ hívott életre 2005-ben azzal a céllal, hogy elősegítse a globális fellépést a nagymértékű higanykibocsátások megfékezésére. 2009-ben született döntés egy nemzetközi megállapodás kidolgozásáról, amely Minamata Egyezmény néven 2013 elején jött létre, és 2017-ben lépett hatályba.
Ez az ún. higanyról szóló Minamata Egyezmény a higanynak (és vegyületeinek), mint az egyik legnagyobb környezeti és egészségügyi kockázatot jelentő nehézfémnek a világszintű szabályozását rögzíti. A magyar Országgyűlés 2017. május 18-án, a 2016. évi CLII. törvény felhatalmazása alapján ratifikálta a Minamata Egyezményt az Európai Unióval és több EU tagállammal egy időben. Az Egyezményben foglalt kötelezettségeket az uniós jogban a 2017/852/EU rendelet rögzíti (Higany rendelet).
A Minamata Egyezmény megtiltja az új higanybányák nyitását, számos termék előállítását, valamint ipari eljárás alkalmazását. Hatékony szabályozást nyújt a higany és vegyületeinek importjára és exportjára, illetve előirányozza a légkörbe, valamint a talajba és a vizekbe történő kibocsátás ellenőrzését és csökkentését, a higanyhulladék biztonságosabb tárolását és helyes kezelését.
A levegőt szennyező anyagokkal kapcsolatos nemzetközi egyezmények
Az Európai Unió vegyianyag-vonatkozású tevékenysége hazai kitekintéssel
REACH
A CLP rendelet
Higany Stratégia és Higany rendelet
A POP rendelet
A RoHS rendelet
A PIC rendelet
A Mosószer rendelet
Termésnövelő anyagok
Növényvédő szerek
Biocidok