GYIK

A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet mellékletei tartalmazzák a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság elsőfokú eljárásában a rendeletben meghatározott kérelmek elbírálásáért, továbbá a szakhatósági közreműködésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékét. E rendelet 2. §-a rendelkezik a jogorvoslati díjakról, a 3. §-a pedig a díjfizetési mentességről.

A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósághoz a kérelmeket alapszabályként írásban kell benyújtani. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. CCXXII. törvény 9. § (1) bekezdése, valamint a 108. § (5) bekezdése alapján a 9. § (1) bekezdésében felsorolt ügyfél, szervezet, szerv, képviselő stb. elektronikus ügyintézésre köteles, tehát cégkapun vagy hivatali kapun keresztül kell benyújtani a kérelmeket. Ha a kérelemhez mellékelendő digitális dokumentum mérete nem teszi lehetővé az elektronikus feltöltést, erre való hivatkozással kivételes esetben papír alapon is benyújtható a kérelem. A magánszemélyek papír alapon is benyújthatják a kérelmet.

Az ügyintézési határidőt alapesetben jelenleg az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (ÁKR.) szabályozza. Az automatikus döntéshozatal és a sommás eljárás nem jellemző a környezetvédelmi ügyekre, ezért alapszabályként eljárásokban 60 (naptári) nap az ügyintézési határidő, amely a kérelem beérkezését követő napon indul. Ezt írhatják felül az ágazati vagy egyéb jogszabályok (pl. Kvt.). (az átküldött ügyleírásoknál fel vannak tüntetve a különböző ügyek eljárásaiban alkalmazandó határidők)

Külön említést érdemel a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokhoz kapcsolódó környezetvédelmi és természetvédelmi eljárásokban alkalmazandó ügyintézési határidő, mely általános szabályként a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény alapján 42 nap. Ennél rövidebbet az egyes beruházásokkal kapcsolatban hozott külön jogszabály állapíthat meg.

A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet szabályozza az egyes környezetvédelmi és természetvédelmi igazgatási, hatósági és szakhatósági szervek illetékességét és feladatkörét. Környezet- vagy természetvédelmi engedély köteles tevékenységekkel kapcsolatos kérelmekkel, tájékoztatás kérésekkel alapszabályként elsőfokon a telephely szerint illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi hatósághoz (a megyei kormányhivatalok járási hivatalaihoz) kell fordulni, de a rendelet a mellékleteiben meghatározza a speciális illetékességgel rendelkező hatóságokat is. Budapest főváros közigazgatási területén belül alapesetben a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala rendelkezik illetékességgel. A másodfokú környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság a Pest Megyei Kormányhivatal.

Itt kell megjegyezni, hogy a felszíni vagy felszín alatti vizek veszélyeztetésével, szennyezésével kapcsolatos bejelentéseket, panaszokat elsősorban a területileg illetékes vízvédelmi hatóságnak (a katasztrófavédelmi igazgatóságok hatósági osztályainak) kell bejelenteni, másodsorban a környezetvédelmi hatóságnak. Szintén a vízvédelmi hatóságnak kell a felszíni és felszín alatti vizekkel kapcsolatos üzemi monitoring jelentéseket és állapotvizsgálati dokumentációkat benyújtani. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti kármentesítésekkel kapcsolatos dokumentációkat és jelentéseket elsősorban a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságnak kell benyújtani.

A humuszkészítés folyamatát komposztálásnak nevezzük. Lehetőség szerint gyűjtsük össze a keletkező zöldhulladékainkat és komposztáljuk őket.

A komposztálható anyagokat két csoportba oszthatjuk, ezek:

• Kerti hulladékok
• Konyhai hulladékok

Vannak olyan anyagok, melyeknek magas a nitrogén- és a víztartalma, mások magas széntartalmuk miatt hasznosak, és vannak olyanok, melyeket az egyéb hasznosítható anyagok közé sorolhatunk.

A kész komposztot felhasználhatjuk kertészkedéskor talajjavításra, ami értékes tápanyagot jelent a növényeink számára.

Folyamata

• A komposztáló kialakítására ideális hely egy félárnyékos hely a kertben.
• Ne ásd a földbe és ne legyen felette tető, sem féltető.
• Látogasd gyakran, vigyél rá legalább hetente a hasznosítható anyagokból.
• Ne feledd, minél apróbb méretűek az összegyűjtött anyagok, annál hatékonyabb a komposztálási folyamat.
• Rétegezd az anyagokat és ügyelj a megfelelő szén- és nitrogénarányra 3 egység nitrogén-tartalmú anyaghoz kerüljön egy egység szén-tartalmú anyag, így álljon össze egy 30 cm-es réteg, amit vékonyan termőfölddel takarjunk.
• A komposzthalmod legyen laza szerkezetű, hogy minél jobban átjárja a levegő.
• Végezz gyúrópróbát a megfelelő nedvesség elérésének érdekében. A komposztgolyó nem hullik szét és nem folyik belőle víz. Összetapadva ügyesen célozhatsz vele.
• Rendszeresen ellenőrizzük, havonta egyszer keverjük, forgassuk a halmot.
• Gondos munkával, akár egy év elteltével, a komposzt átszitálásával megkapjuk munkánk gyümölcsét: a humuszban gazdag, kész komposztot.

"A komposzt is érték!" kiadvány letöltése.

A magyar környezetbarát termék minősítési eljárást és a „kocsánytalan tölgy” védjegyet a környezetbarát, környezetkímélő megkülönböztető jelzés használatának feltételeiről szóló 29/1997. (VIII.29.) KTM rendelet szabályozza. A környezetbarát védjegyek alkalmazása a termékek és szolgáltatások környezetvédelmi célú megkülönböztetésének a gyakorlati módszere, mely egyre inkább elterjed a fejlett országokban és fontos szerepet tölt be az hazánkban is.

Az Európai Unió 1992-ben hozta létre az EU ökocímke rendszert, a fogyasztási cikkek (az élelmiszerek, az italok, a gyógyszerek, állatgyógyászati készítmények és orvosi eszközök kivételével) és a szolgáltatások környezetvédelmi célú megkülönböztető jelölésére. A rendszert szabályozó 880/92/EGK rendeletet a későbbiekben a 1980/2000/EK rendelet, majd a jelenleg hatályos 66/2010/EK rendelet váltotta fel.

Az ISO szabványokat a piaci igényeknek megfelelően, azoknak az ipari, műszaki és kereskedelmi szektoroknak a szakértői dolgozzák ki, amelyek az adott szabvány létrehozásának szükségességét felvetették. Az ISO szabványok az érdekelt felek között létrejött nemzetközi műszaki megállapodások, amelyek lehetővé teszik a technológiák világméretű egyeztetését. Az ISO fő tevékenysége ezeknek a nemzetközi konszenzusoknak a kialakítása.

Az Európai Unió 1993 júliusában bocsátotta ki a röviden EMAS néven ismertté vált tanácsi rendeletet (Eco-Management and Audit Scheme, (EEC) 1836/93). A Rendelet lehetőséget teremtett azon iparvállalatok számára, amelyek környezeti teljesítményük javítását tűzték ki célul, hogy önkéntesen közös Európai Uniós nyilvántartási rendszerben vegyenek részt, hitelesíttessék és hozzák nyilvánosságra környezetvédelmi nyilatkozatukat.

2012-ben a Rió+20 Fenntartható Fejlődési ENSZ Konferencián az állam- és kormányfők egyetértésre jutottak abban, hogy a hosszú távú fenntartható fejlődés eléréséhez elengedhetetlen, hogy alapvetően megváltoztassuk termelési módjainkat és fogyasztási szokásainkat. A 10 éves Keretprogram együttes hatást vált ki a több érdekcsoportra vonatkozó programok és a partnerségi együttműködések révén, amelyek SCP szakpolitikákat és kezdeményezéseket fejlesztenek, honosítanak meg és bővítenek ki minden szinten.

Okai

• Nem megfelelő minőségű tüzelőanyag pl. különböző anyagokkal kezelt/lakozott fa
• Megfelelő mennyiségű oxigén (levegő) hiánya az égés során
• Elégtelen füstelvezetés, a kémény valamilyen hibája, dugulása
• Elöregedett, karbantartás nélkül üzemelő készülékek

Következményei

• elsősorban nagy mennyiségű kisméretű részecske – úgynevezett szálló por - keletkezik: PM10, PM2,5 (Particulate Matter)
• egyéb szennyezőanyagok is emittálódnak: szén-monoxid, nitrogén-oxidok, valamint egyéb az egészségre veszélyes anyagok

Keménység

• A keményebb fajták alkalmasabbak tüzelésre: bükk, tölgy, akác, gyertyán; vegyes tüzelés használata esetén pedig a nyár, az éger és a kőris is megfelelő.
• A puhafák nem alkalmasak tüzelésre: fenyőfák magas gyantatartalmuk miatt vagy a gyümölcsfák, amiknek alacsony a fűtőértéke, emellett károsítják a tüzelőberendezést és a kéményt is.

Nedvességtartalom

Az ideális légszáraz tűzifa nedvességtartalma 20% alatt van. Kivágáskor kb. 45-50%-os nedvességtartalmú, ami a nyári időszak során kb. 18-25%-ig szárad és körülbelül 1 évnyi megfelelő tárolás esetén csökkenhet le 10-20%-os nedvességtartalomra, ez azonban a fafajtától is függ. A nedvességtartalom csökkenésével a fűtőérték növekszik.

Megfelelő helyen és módon történő tárolása

• A fát minden esetben felfűrészelt és hasított állapotban tároljuk. A kisebb darabok könnyebben és gyorsabban száradnak, ezért nagyon fontos, hogy kellő mértékben felaprítsuk a tűzifát.
• Ha a levegő megfelelően át tudja járni a farakást, nagy segítségünkre lehet a tűzifa gyors száradásában, ezért mindenképpen szellős és száraz helyen tartsuk a felaprított fát.
• A legalsó réteg alatt hagyjunk kb. 15-20 cm magas légáteresztő réteget, amit különböző alátétekkel, esetleg ráccsal biztosíthatunk. Ez megakadályozza, hogy a fa átvegye a föld nedvességét, és ennek köszönhetően az alsó rétegek is könnyen szellőzhetnek anélkül, hogy elkorhadnának.
• Érdemes a farakás mögött is kb. 5-10 cm széles levegőréteget biztosítani, ha például egy fal mellett helyezzük el a farakást. Ez is segíti a jobb és a gyorsabb száradást.
• A fát védjük meg az időjárás viszontagságaitól. Tárolhatjuk a fát zárt helyen, azonban így kevésbé lehet biztosítani a megfelelő légmozgást a farakásban, tehát lassabban fog a fa kiszáradni. Érdemesebb a szabadban, a kiugró eresz vagy az erre a célra kialakított féltető alatt elhelyezni a fát. Így nem fogja érni az eső, ellenben a szél könnyen átjárhatja, száríthatja.
• Biztosítsunk megfelelő száradási időt, legalább 12 hónapot, de lehetőség szerint inkább 2 évet.

Valóban, az ún. csendes aszfalt csökkenti a kerék és a burkolat közötti hangkeltést, a „gördülési zajt, és bizonyos fokig elnyelő tulajdonságokkal bír. Azonban ezt a hatásukat csakis nagyobb sebesség esetén fejtik ki.

A csendes aszfalt a közlekedési zajt ca. 3-5 dB-lel csökkenti az autópályán, de városi forgalomban, ahol a gépkocsik legfeljebb 50 km/ó sebességgel haladnak, gyakorlatilag hatástalan.

Valóban, az előállított stratégiai zajtérképek az összesített zajterheltségről nem tartalmaznak információkat. Csak forrás-csoportonként.

Az erre vonatkozó döntéshozói, lakossági tájékoztatási igény mindenképp szükségessé teszi, hogy a négy különböző forráscsoport együttes, eredő zajterhelésére vonatkozó információkat is előállítsuk. Ennek egyébként technikai akadálya nincs, viszonylag egyszerűen megvalósítható. Mégis mi az oka annak, hogy nem készülnek ilyen, valamennyi zajforrás-csoport együttes terhelését tartalmazó zajtérképek?

Az, hogy a különböző forráscsoportok okozta zajterhelési szinteket összegezzük, együtt jár olyan következményekkel, amelyek ezt az eljárást egyúttal meg is kérdőjelezhetik.

Melyek lehetnek ezek?

• Az egyes zajforrás-csoportok megítélése – és itt nem csak lakossági megítélésről van szó! – jelentősen eltérő! A közlekedési zajforrások okozta terhelésre mind küszöbértékek, mind pedig a határértékek esetén eltérő korlátok érvényesek a vonatkozó jogszabályokban, mint az üzemi zajforrásokra. Ez a különbség jelentősnek mondható!

Hogy ez mit is jelent, és miért probléma, egy gyakorlati példán mutatjuk be:

A közúti és a vasúti közlekedés okozta zajterhelés jelentős mértékben felülmúlja az üzemi létesítmény okozta zajterhelést (nagyvárosaink esetében ez kivétel nélkül így van).

Ugyanakkor, ha a konfliktushelyzetet (a vonatkozó küszöbértéket túllépő terheléssel érintett terület ábrázolása) vizsgáljuk, azt láthatjuk, hogy az üzemi létesítmény jóval kisebb szintű terhelése nagyobb konfliktust okoz (küszöbérték feletti terheléssel), mint akár a közúti, akár a vasúti közlekedés!

A mintaterületre elvégzett vizsgálatok alapján egyértelműen láthattuk és megtapasztalhattuk, hogy azzal, hogy összegezzük a különböző zajforrás-csoportok okozta zajterhelést, mint fizikai mennyiséget, „eltüntetjük” a jogszabályban, és szubjektív megítélésben is meglevő különbséget az üzemi és a közlekedési zajforrás-csoportok között.

Ha egy összegzett térképet készítünk a közúti, vasúti és üzemi zajról, akkor ezt a jelentős megítélésbeli különbséget eltüntetjük.

A stratégiai zajtérképekre épülő intézkedési tervek készítésekor az egyes üzemeltetők köztelezettsége a zaj csökkentése. Egy összegzett terhelés esetén a forrásgazdák felelőssége nehezebben lenne követhető, azonosítható.

Minden esetre annak műszaki technikai lehetőségei adottak, hogy az előállított zajtérképek raszter-eredményeit összegezzük, és ezt az összegzett zajterhelés-értéket térképi megjelenítésben tegyük nyilvánossá. (Budapest bizonyos területeire készültek is ilyen zajtérképek!)

A települési önkormányzat jegyzőjének (a főváros esetében a kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület (Margitsziget) tekintetében a főváros jegyzője) hatáskörébe tartozó zaj- és rezgésvédelmi ügyek:

• épületek építése
• egyéb építmények építése
• speciális szaképítés
• gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása
• nagykereskedelem
• kiskereskedelem (kivéve gépjármű, motorkerékpár)
• szálláshely szolgáltatás
• vendéglátás
• reklám, piackutatás
• építményüzemeltetés, zöldterület-kezelés
• alkotó, művészeti szórakoztató tevékenység
• sport, szórakoztató, szabadidős tevékenység

továbbá:

• a védendő épületek védendő helyiségeinek belső terére előírt zajvédelmi követelmények teljesítésére vonatkozó ügyekben
• a védendő épületek védendő helyiségeinek belső terére előírt rezgéskövetelmények teljesítésére vonatkozó ügyekben
• valamennyi, az adott épületen belüli, illetve a fenti tevékenységek esetén az adott épületen kívüli rezgésforrás okozta rezgésterhelés ügyében.

A területi környezetvédelmi hatóság (Kormányhivatalok listája itt érhető el) hatáskörébe tartozó ügyek:

• az önkormányzati jegyző alá nem tartozó minden egyéb létesítmény, berendezés és tevékenység végzése,
• valamennyi előzetes vizsgálat köteles, környezeti hatásvizsgálat köteles vagy egységes környezethasználati engedélyköteles tevékenység zaj és rezgésvédelmi ügy,
• fokozottan zajos területekkel kapcsolatos eljárások.

Egyéb megjegyzések:

• A honvédelmi és katonai célú építmények vonatkozásában az első fokú hatósági jogkört a JászNagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi feladatkörében eljáró Szolnoki Járási Hivatala gyakorolja.

• Csendháborítási szabálysértés esetén a szabálysértési hatóság a fővárosi, megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, továbbá a rendőrség (védett természeti területen a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr) is szabhat ki helyszíni bírságot.

Napjainkban egyre gyakoribb, hogy a hétköznapi használat során „hangnyomásszintmérő” eszköz áll rendelkezésünkre, hiszen ott van az ilyen alkalmazást tartalmazó mobiltelefon a zsebünkben.

Vigyázat! Ezek csakis tájékoztató jellegű mérések elvégzésére alkalmasak! Az ezekről leolvasható értékek általában pillanatnyi értékek – azok sem pontosak. (Természetesen a pontosságban vannak különbségek az egyes alkalmazások és készülékek között!)

A határértékkel összevetendő értékek különböző korrekciókkal ellátott egyenértékű A-hangnyomásszintek, amelyeket a „megítélési időkre” kell vetíteni. (Például nappali folyamatos 8 óra, éjszakai folyamatos fél óra.) Azaz még egy jól megmért hangnyomásszint-érték sem vethető össze egyszerűen a jogszabályi határértékkel.

Tehát ne lepjen meg bennünket, ha pl. a mobiltelefonunkkal mért hangnyomásszintérték 80 dB-t is mutat egyes pillanatokban, ugyanakkor a zajvizsgálati szakvélemény szerint a megítélési szint 62 dB. Higgyünk a szakértőnek, aki a szabványban előírtak szerinti mérést és kiértékelést elvégezte! Joghatással bíró zajmérést minden esetben szakértői engedéllyel rendelkező szakemberrel végeztessünk!