A POP rendelet
A Stockholmi Egyezmény rendelkezéseit a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról és a 79/117/EGK irányelv módosításáról szóló 850/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (POP rendelet) ültette át az uniós jogba. Tekintettel arra, hogy a rendelet számos alkalommal módosításra került, szükségessé vált átdolgozása, amely 2019-ben megtörtént, és az átdolgozott POP-rendelet (2019/1021/EU) 2019 júniusától hatályos.
2009-ben elkészült az első hazai POP Nemzeti Intézkedési Terv (NIT), amely elsősorban a Stockholmi Egyezmény végrehajtására szolgál, egyidejűleg azonban kielégíti az Aarhusi POP Jegyzőkönyv (ld. Levegőt szennyező anyagok) és a még szigorúbb POP rendelet követelményeit is. Ebben bemutatásra kerültek az Egyezmény és a rendelet mellékleteibe felvett POP anyagokkal kapcsolatos hazai intézkedések.
A Stockholmi Egyezmény 7. cikkében szabályozott kötelezettségnek eleget tevő, átdolgozott 2. Nemzeti Intézkedési Terv a NIT-1 adataira és megállapításaira építve ellenőrzi a NIT-1 POP-leltárt és az abban megfogalmazott intézkedések megvalósulását, valamint megfogalmazza a szükséges további lépéseket és tennivalókat. A felülvizsgálat részeként az Intézkedési Tervbe bekerültek a Stockholmi Egyezmény Részes Felei Konferenciájának 4. és 5. ülésszakain (COP-4 és COP-5) az A. mellékletbe felvett új perzisztens szennyezők is. Ezek között 10 peszticidet (növényvédő- és rovarirtó szerek) és egy ipari anyagot találunk. 2014-től az EU Intézkedési Terve is elérhető, mely az uniós szabályozás áttekintését, a Stockholmi Egyezménynek való megfelelést, további intézkedések szükségességének beazonosítását, szinergia lehetőségek feltérképezését, valamint a POP-okkal kapcsolatos tájékoztatást helyezi a középpontba.
A 2019/1021/EU rendeletet a hazai jogba a 376/2020 (VII.30.) Korm. rendelet ültette át, amely adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő annak érdekében, hogy minél több információval rendelkezzünk a felhasznált és a környezetbe kibocsátott POP-ok mennyiségéről. Az adatszolgáltatás lehetővé teszi az olyan intézkedések megalkotását és bevezetését, amelyek csökkentik a POP-ok felhasználását és kibocsátását, ezáltal hozzájárulnak a környezet védelméhez. Ezeket az intézkedések a cselekvési terv foglalja össze, amely az új NIT részét fogja képezni.
A soron következő Nemzeti Intézkedési Terv elkészítése 2021-ben esedékes, mely egyben a POP rendelet szerinti cselekvési tervet fogja képezni.
Magyarországon döntően az 1950-1975 közötti időszakban a növényvédő szer felhasználásban domináltak a POP anyagok, 1969-ben pl. a teljes növényvédő szer felhasználás 72%-át adták. Hazánk 1968-ban, elsőként a világon tiltotta be számos POP anyag, így az aldrin, dieldrin, HCH és DDT aktív hatóanyagú termékek gyártását, importját és felhasználását. 1991-1992-ben Magyarország további – hazánkban addig sem engedélyezett – POP-tartalmú készítmények végleges tilalma mellett döntött.
A RoHS rendelet
A PIC rendelet
A Mosószer rendelet
Termésnövelő anyagok
Növényvédő szerek
Biocidok