Környezetpolitikai célok
Magyarország környezetpolitikai céljainak és intézkedéseinek átfogó keretét 1997 óta a 6 éves időszakokra szóló a Nemzeti Környezetvédelmi Programok jelentik. A Program kidolgozásáról, céljáról, tartalmáról és megvalósításáról a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény rendelkezik.
A Program mindenkori feladata, hogy az ország adottságait, a társadalom hosszú távú érdekeit és jövőbeni fejlődési céljait, valamint a globális felelősségből és a nemzetközi együttműködésből, EU-tagságból adódó kötelezettségeket figyelembe véve meghatározza az ország környezeti céljait, és az elérésükhöz szükséges feladatokat és eszközöket. A Programról bővebben a Nemzeti Környezetvédelmi Program menüpont alatt olvashat.
Környezet és egészség
A környezeti hatásokra jellemző, hogy általában alacsony koncentrációban, de hosszan hatnak. A kialakuló egészségkárosodás számos tényező eredője, ezért az egyes megbetegedések okaként nehéz azonosítani egy-egy környezeti tényezőt. A higiénés körülmények javulása, a szennyezők kibocsátásának mérséklése eredményeket hozott, azonban a környezet, az életmód és genetikai komponensek közötti kölcsönhatások egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a kutatásokban.
Magyarországon a legnagyobb kihívást a légzőrendszer környezeti eredetű megbetegedései jelentik.
A keringési betegségek kialakulásában, illetve a halálozásban is fontos szerepe van a légszennyezettségnek, elsősorban a kisméretű részecskéknek, de emellett a nitrogén-dioxid és az ózon is kockázati tényezők. Bár hazánkban az utóbbi években jelentős csökkenés figyelhető meg e tekintetben, a probléma számos megoldandó feladatot vetít előre.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ a kisméretű részecskék egészségi hatásának országos szintű elemzését az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) EIONET hálózatából elérhető 1×1 km-es négyzethálóra 2017. évre rendelkezésre álló levegőminőségi adatok alapján végezte. Ezzel a módszerrel számolva, évente mintegy 7500 többlet idő előtti halálesetet lehet országosan a kisméretű részecskék javasolt irányértéket meghaladó terhére írni.
Újonnan felmerülő környezet-egészségügyi problémaként kell kezelni az extrém hőmérséklet egészségre gyakorolt hatásait. A hőhullámok idején a napi halálozás országos átlagban kb. 15 százalékkal emelkedik meg olyan módon, hogy Budapesten és Veszprém megyében, illetve a közép-magyarországi régióban tapasztalhatók a legmagasabb értékek.
A környezeti zaj adatok azt mutatják, hogy Magyarországon a lakosság jelentős része van kitéve – főleg a közúti közlekedésből származó – magas zajszintnek, elsősorban Budapesten és olyan vidéki településeken, ahol nagy forgalmú út vezet át a településen.
Szem előtt kell tartanunk, hogy a környezeti expozíción kívül az életmód (táplálkozás, dohányzás, alkoholfogyasztás) jelentősen befolyásolja a megbetegedések és a halandóság alakulását.
Talaj- és tájvédelem
Klímavédelem
Levegőminőség
Zajvédelem
Vegyi anyagok
Körforgásos gazdaság
Mezőgazdaság
Közlekedés és környezet
Energiagazdálkodás
Hulladékgazdálkodás
Vízgazdálkodás
Természetvédelem, élővilág-védelem
Környezeti kármentesítés
Magyarország környezeti állapota – letölthető kiadványok