Talajvédelem
A talajnak három különleges tulajdonsága van: a termékenység – amely szerint képes az élővilág alapvető életfeltételeit (levegő-, víz- és tápanyagellátását) biztosítani –, a sokoldalú egyéb környezeti funkció (multifunkcionalitás) és a természetes megújuló képesség (reziliencia). (Forrás: Magyarország Nemzeti Atlasza 2. kötet, 2018)
A talajok minősége összetett fogalom, amely magában foglalja a talajok termékenységét, fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságait és folyamatait, valamint kapcsolatát a környezet más elemeivel. A talajok minőségi változásainak, környezeti állapotának folyamatos megfigyelése, a változások nyomon követése és regisztrálása a Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszerben (TIM) történik.
A TIM rendszer működtetését jogszabály (a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény) írja elő a talajvédelmi hatóság számára. A rendszert 1991-ben dolgozták ki, az első mintavételre 1992-ben került sor, és azóta minden évben, szeptember 15-től október 15-ig terjedő időszakban vesznek talajmintát a talajvédelmi felügyelők. A TIM az ország egész területére kiterjed: művelési ágak, tulajdonjog és egyéb szempontok szerinti korlátozás nélkül. A vizsgálatok elvégzését évente, illetve egyes paraméterek esetében 3 vagy 6 évente ismételik meg a különböző talajtulajdonságok időbeli változékonyságától függően.
A talajminták laboratóriumi vizsgálata a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Velencei Talajvédelmi Laboratóriumának feladata, de a mikrobiológiai vizsgálatokat a NÉBIH Pécsi Talajbiológiai Laboratóriumában végzik el. A TIM helyszíni és laboratóriumi munkáinak a koordinálását és a vizsgálati eredmények adatbázisba szervezését a NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága látja el.
A mezőgazdasági művelés alatt álló talajaink tápanyag-ellátottsága a 2015. évi TIM adatok alapján átlagosan közepes nitrogén-ellátottságú, illetve több mint egyharmaduk foszfortartalma igen jó ellátottsági kategóriába tartozik. Ugyanakkor bizonyos területeken a talajromlás komoly probléma Magyarországon csakúgy, mint Európában, sőt valamennyi kontinensen. Erre hívta fel a figyelmet az ENSZ Közgyűlése által szervezett „2015. A Talajok Nemzetközi Éve” című rendezvénysorozat is, melyhez hazánk is csatlakozott számos szakmai fórum, konferencia, szakpolitikai vita, kiadvány és játékos vetélkedő megrendezésével. A talajromlás egyik oka vagy súlyosbító tényezője az emberi tevékenység, mint például az ipari tevékenység, a bányászat, a városi és ipari terjeszkedés, a beépítettség, a helytelen mezőgazdasági és erdőgazdálkodási módszerek alkalmazása, a turizmus stb. Ezek a tevékenységek negatív hatásokkal járnak: akadályozzák, hogy a talaj ellássa széles körű funkcióit és feladatait az ember és az ökológiai rendszerek szolgálatában. Ennek következménye a talaj termékenységének, széntartalmának és biológiai sokféleségének csökkenése, a kisebb vízmegtartó kapacitás, a gáz- és tápanyagkörforgás dinamikájának változása, a szennyező anyagok feldúsulása, a tompító (puffer) hatásának csökkenése. A talaj degradációnak közvetlen és közvetett hatása van a felszíni és a felszín alatti vizek és a levegő minőségére, a biológiai sokféleségre, valamint az éghajlatváltozásra is. A talajszennyezettség ezen kívül károsíthatja az emberek egészségét, és veszélyeztetheti az élelmiszer- és takarmánybiztonságot. A talajromlási folyamatok EU-tagállamonként jelentősen eltérőek, így különböző súlyosságú és különböző jellegű veszélyeket jelentenek.
1. kép Talajerózió
Tájvédelem
A Kormány 1128/2017. (III. 20.) Korm. határozatával fogadta el hazánk első, a 2017-2026 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Tájstratégiáját. A Nemzeti Tájstratégia az Európa Tanács Európai Táj Egyezményének szellemiségét idézi, ennek megfelelően a védelem – kezelés – tervezés hármas eszközrendszerét alkalmazva határozza meg a célokat és feladatokat.
Az első Nemzeti Tájstratégia küldetése az alábbi pontokban foglalható össze:
- komplex holisztikus látásmód kialakítása és elfogadtatása a táj használatában, illetve a tájhasználatokkal érintettek körében;
- a tájat, mint az élővilág és benne az ember lételemét, a környezetminőség alapvető letéteményesét kell az ágazati politikák megalapozó szemléleti elemévé tenni, és nem csak a szakágazati rendszerekben meghatározott kiemelt értékvédelmi szempontok alapján lehatárolt területeket és funkciókat kell védeni, megőrizni;
- az ok-okozati következményeket feltárva a táj állapotát és a kiváltó hatásokat együtt kell kezelni, rámutatva tájhasználatból adódó felelősségvállalás szükségességére.
A stratégia számba veszi a nemzetközi elvárásoknak való megfelelés hazai helyzetét, bemutatja a legmeghatározóbb tájváltozási folyamatokat, a folyamatok hajtóerejét és a hazai táj állapotát. A stratégia elsősorban a lehetőségekre épít, a következő három horizontális elvet tartva szem előtt:
- természeti erőforrások és kulturális örökség általános védelme;
- bölcs és takarékos területhasználat;
- éghajlatváltozás hatásának mérséklése, alkalmazkodás.
2. kép Külszíni fejtés
Klímavédelem
Levegőminőség
Zajvédelem
Vegyi anyagok
Körforgásos gazdaság
Mezőgazdaság
Közlekedés és környezet
Energiagazdálkodás
Hulladékgazdálkodás
Vízgazdálkodás
Természetvédelem, élővilág-védelem
Környezeti kármentesítés
Magyarország környezeti állapota – letölthető kiadványok