Zajvédelem
A zaj láthatatlan szennyezés, nem érzékeljük úgy, mint egy füstölgő kéményt, hulladékhegyet vagy szennyezett vízfelületet. Talán nem is vesszük észre – pedig egyre inkább jelentkezik az az egészségkárosító hatás, amely egész szervezetünkre, annak működésére kihat.
A környezetvédelmi törvény értelmében a környezeti zaj- és rezgésvédelem azokra a mesterségesen keltett energiakibocsátásokra terjed ki, amelyek kellemetlen, zavaró, veszélyeztető vagy károsító hang-, illetve rezgésterhelést okoznak.
Magyarország környezeti zajjal leginkább terhelt területeit, azaz a 100 ezer fő feletti nagyvárosok, továbbá fő közlekedési létesítmények környezetét az európai előírásoknak megfelelően 5 évente részletesen felülvizsgálják. 2018-ban a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. végezte a felmérést.
Ez azt mutatja, hogy a legnagyobb terheltséget és legnagyobb lakossági érintettséget a közúti közlekedés zajkibocsátása okozza. A budapesti vonzáskörzetben a lakosság megközelítőleg 15 százalékát éri a kívánatosnál nagyobb zajterhelés. Budapest esetében ez a mutató mintegy 30 százalék. Többi nagyvárosunk küszöbérték feletti terheléssel érintett lakosságának aránya hozzávetőlegesen 15-20 százalék. Minden esetben az éjszakai időszak tekinthető kritikusnak.
Nagyvárosainkban a közúti közlekedés okozta zajterhelés a 2012. évi adatokhoz képest kis mértékben nőtt. Vannak azonban települések, ahol csökkenés figyelhető meg (pl. Pécsett a lakossági érintettség egyértelműen csökkent).
A vasúti közlekedés okozta zajterhelés a 2012. évi adatokhoz képest egyértelmű javulást mutat, jelentősen csökkent a vasúti zajjal érintett lakosok száma.
Az európai adatokkal összevetve azt mondhatjuk, hogy a magyarországi környezeti zajállapot az európai átlagnak felel meg.
A környezeti zajhelyzet javítását a környezetvédelemért felelős tárca jogszabálya alapján készített stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek biztosítják. Az intézkedési tervekben rögzített feladatok ellenőrzésében, a szükséges EU adatszolgáltatások előkészítésében nagy feladat hárul a környezetvédelmi hatóságokra.
2018-ban kerültek megújításra a nagyvárosaink környezeti zajállapotát bemutató zajtérképek. A megújított zajtérképek a közúti, vasúti és légi közlekedésből, valamint az ipari létesítmények (egységes környezethasználati engedély-köteles létesítmények) kibocsátásából származó környezeti zajterhelést mutatják.
A zajtérképezett magyarországi nagyvárosok lakosszáma összességében mintegy 3 millió fő, azaz elmondható, hogy a stratégiai zajtérképekkel a magyarországi lakosság közel 30%-ára vonatkozóan megbízható, pontos információk állnak rendelkezésünkre. A tervszerű és ciklikus megújításokkal szinte naprakészek információink, és a változások tendenciái is követhetővé válnak. Ez a feltétele annak is, hogy a változásokra reagálva a szükséges intézkedéseket meg lehessen hozni. A környezeti zaj kezelése tervszerű és hosszú folyamat. Ez az 5 évente megújuló stratégiai zajtérképekre épülő intézkedési tervek készítésével és végrehajtásával valósul meg. Az intézkedési terveket 2019. évben készítették el a kötelezett nagyvárosok.
A témáról bővebben a „Zaj és rezgés elleni védelem” menüpont alatt olvashat.
Vegyi anyagok szabályozása
Körforgásos gazdaság
Mezőgazdaság
Közlekedés és környezet
Energiagazdálkodás
Hulladékgazdálkodás
Vízgazdálkodás
Természetvédelem, élővilág-védelem
Környezeti kármentesítés
Magyarország környezeti állapota – letölthető kiadványok