Közlekedés és környezet
A közlekedésből származó káros kibocsátások a modern gazdaságok egyik legnagyobb környezetterhelő tényezőiként jelentkeznek. Hazánk bruttó CO2-kibocsátásának közel negyedét a közlekedésből és az áruszállításból származó CO2-emisszió teszi ki, mely elsősorban a közúti gépjárműforgalomból származik (KSH, 2015). Éppen ezért különösen fontos lehet a levegőminőséget javító intézkedések bevezetése, mint például az autómegosztás, az összehangolt szállítmányozás, a közösségi közlekedés, a járműkorszerűsítés, P+R és P+B parkolók létesítése, vagy éppen a lakosság motiválása a környezetkímélő közlekedési megoldások használatára.
A szennyezőanyag- és zajkibocsátás szintje nagymértékben függ a közúti járműállomány méretétől, valamint a járművek konstrukciós- és műszaki állapotától. A hazai közúti gépjármű-állomány 2011 óta – évente kb. 5 százalékkal – fokozatosan növekszik (KSH, 2018), s ezzel párhuzamosan közel 10 éve öregedik. A személygépjárművek átlagéletkora Magyarországon 14 év (KSH, 2018), míg az Európai Unióban 11 év (ACEA).
A járműállomány modernizálását tekintve az elektromos és a hibrid autók száma is pozitív tendenciát mutat, évről-évre emelkedik a Magyarországon nyilvántartott alternatív meghajtású személygépjárművek száma (KSH, 2018). Amellett, hogy nő az ilyen típusú gépjárművek iránti kereslet, a közösségi közlekedési rendszerek, mint a fenntartható mobilitás eszközei is egyre szélesebb körben válnak ismertté és terjednek el hazánkban (kerékpáros közösségi közlekedési rendszerek, közösségi autómegosztás).
Energiagazdálkodás
Hulladékgazdálkodás
Vízgazdálkodás
Természetvédelem, élővilág-védelem
Környezeti kármentesítés
Magyarország környezeti állapota – letölthető kiadványok