Környezeti kármentesítés
A közép-európai régióban Magyarország elsőként indított környezeti kármentesítési programot.
Az Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) Magyarország egyik legjelentősebb hosszú távú fejlesztési programja, amely az elmúlt évszázad intenzív iparosításából hátrahagyott környezeti károk országos felmérése, azonosítása és ütemezett felszámolása révén lehetőséget teremett a sérült és károsodott környezet újrahasznosításával további nemzetgazdasági fejlesztések megvalósítására, egyben a lakosság egészségének megóvására, a stratégiai jelentőségű víz és talajkészletünk jó állapotának megőrzésére.
Az állami felelősségi körbe tartozó kármentesítési feladatok elvégzése kormányzati munkamegosztás szerint történik. Az érintett minisztériumok a kármentesítési beruházásaikat az OKKP alprogramok keretében valósítják meg. Az állami felelősségi körben folytatott kármentesítési feladatokra közel 9,9 milliárd Ft-ot használtak fel a költségvetési forrásból 2017-ben. A szennyezett területek, szennyezőforrások és kármentesítések országos számbavételét szolgáló adatszolgáltatás teljesítésére az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) FAVI (Felszín alatti víz környezetvédelmi nyilvántartási rendszer) Kármentesítési információs alrendszere, a FAVI-KÁRINFO szolgál. Magyarországon a gazdasági átalakulás és a szerkezetváltás, továbbá a tulajdonviszonyok gyors változása következtében nagyobb arányban fordulnak elő barnamezős területek, amelyeken többnyire feltáratlan a környezeti szennyezettség, továbbá a tulajdonviszonyok rendezetlensége is megoldandó feladatot jelent.
A 2014-2020-as uniós programozási időszakban az állami vagyonkezelő szervezetek uniós támogatás felhasználására pályázhattak a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) hármas prioritásában, ahol 21,44 milliárd Ft-ot allokáltak a szennyezett területek állami felelősségi körbe sorolt kármentesítési intézkedéseinek ellátására. Az önkormányzatok részére a Területi és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) kettes prioritása keretében 35,75 milliárd Ft állt rendelkezésre a városok belterületén hátrahagyott szennyezett és alulhasznosított barnamezős területek fejlesztésére.
A nagyméretű, forrásigényes rehabilitációs beruházások sikeres megvalósítása csak az érintettek (pl. állami szervezetek, tulajdonosok, fejlesztők, lakosság) intenzív együttműködésével lehetséges, ezért szükséges a komplex területmenedzsment eszközrendszerének és partnerségi szervezeteinek kialakítása.
A témáról bővebben a "Környezeti kármentesítés" fejezetben olvashat.
Magyarország környezeti állapota – letölthető kiadványok