Bevezetés
Magyarország környezetügyi átfogó stratégiai tervdokumentuma – 1997 óta – a hatévente megújítandó Nemzeti Környezetvédelmi Program (a továbbiakban: NKP). Az NKP kidolgozásáról, céljairól, tartalmáról és megvalósításáról a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény rendelkezik. Az NKP mellékletét képezi a természetvédelem szakmapolitikai stratégiáját tartalmazó, és fő cselekvési irányait meghatározó Nemzeti Természetvédelmi Alapterv.
NKP-1 (1997-2002)
A környezet védelme, a természeti értékek megőrzése a 90-es évek közepére a társadalmi-gazdasági élet meghatározó részévé vált. A természeti erőforrások egyre gyorsabb ütemű felhasználása, illetve a társadalmi-gazdasági tevékenységek hatásaként a környezetbe kibocsátott szennyező anyagok növekvő mennyisége miatt szinte minden környezeti elem állapota romlott. Ugyanakkor a megfelelő környezeti feltételek nélkülözhetetlenek a jelen és a jövő nemzedékek jólétének, egészséges életének biztosításához. Mindezeket felismerve határozott úgy az Országgyűlés, hogy az átfogó (folyamatos és társadalmilag ellenőrzött) környezeti tervezés megvalósítása érdekében, törvényben szabályozott módon hatéves ciklusokra Nemzeti Környezetvédelmi Programot kell készíteni, és azokat jóváhagyásra az Országgyűlés elé kell terjeszteni. A hatéves időszakot az indokolja, hogy a programok átíveljék a kormányzati ciklusokat, ami által nemcsak a mindenkori kormány, hanem az ellenzék is érdekelt az elkészítésében.
A 83/1997. (IX. 26.) OGY határozattal elfogadott – 1997-2002 közötti időszakra szóló első –NKP küldetése az volt, hogy a rendszerváltást követően felmérje a környezet állapotát, egy beavatkozási tervrendszer keretében meghatározza a szükséges cselekvési irányokat, a legfontosabb célkitűzéseket, az ezek megvalósítására irányuló konkrét terveket, a végrehajtás finanszírozási lehetőségeit és garanciáit, valamint leírja az ellenőrzés mechanizmusát, és megkezdje a több évtizede felhalmozódott problémák felszámolását, illetve a továbbiak megelőzését.
Az NKP-1 fontosabb jellemzői:
- rendszerváltás utáni „látlelet és leltár” a problémákról és a teendőkről;
- kijelölte a magyar környezetpolitika célkitűzéseit és cselekvési irányait;
- 120 célt határozott meg, amelyek egy része az NKP időtávján túlmutató hosszú távú célkitűzés volt;
- megvalósítása környezeti elemek/rendszerek mentén történt;
- fontos szerepe volt abban, hogy erősödjön a környezeti érdekek integrálódása a különböző ágazati és fejlesztési programokba;
- figyelmet szentelt az uniós tagságra való felkészüléssel kapcsolatos környezetvédelmi feladatoknak is.
Az NKP-1 végrehajtásáról készült kétévenkénti értékelések elérhetőek itt:
https://www.parlament.hu/irom37/0639/0639.htm
https://www.parlament.hu/irom37/3802/3802.htm
https://www.parlament.hu/irom37/8665/08665.pdf
Az első NKP letölthető itt:
NKP-2 (2003-2008)
Az NKP-2 kidolgozásakor figyelembe vették az NKP-1 végrehajtása során felhalmozott tapasztalatokat, az ország környezeti állapotában bekövetkezett változásokat, valamint a megelőző hat év radikális gazdasági-társadalmi változásait. Indításával kapcsolatban az egyik legfontosabb körülményt az jelentette, hogy az NKP-2 elfogadása közel egy évvel megelőzte hazánk csatlakozását az Európai Unióhoz. Ebből következően az NKP-2 fontos alappillérét képezte a tagországok számára iránymutatásul szolgáló, az EU 2010-ig szóló 6. Környezetvédelmi Cselekvési Programja.
A 132/2003. (XII. 11.) OGY határozattal elfogadott, a 2003-2008. közötti időszakra szóló második NKP megvalósításának fontos elemei voltak a különleges kezelést igénylő területekre vonatkozó tematikus akcióprogramok, amelyek a környezet- és természetvédelem, valamint a vízügy több ágazatot átfogó komplex területein azonosították a specifikus és operatív célokat, forrásokat és felelősöket. Külön fejezet foglalkozott a környezetpolitika ágazati és regionális integrációjának erősítésével, az NKP-2 előrehaladásának mérésével, ellenőrzésével, valamint a végrehajtás szervezési kérdéseivel.
Az, hogy ebben az időszakban Magyarország az EU tagjává vált, az NKP-2 számára is új kihívásokat jelentett. A hazai célkitűzések elérése mellett biztosítania kellett, hogy az EU környezeti előírásait teljesíteni tudja Magyarország (pl. jogharmonizáció, intézményfejlesztés, természeti értékek védelme, környezeti infrastruktúra ütemezett kiépítése). Mindezek mellett még számos más területen is hatékony intézkedéseket vezetett be, és végrehajtásának időszaka alatt több új, jövőbe mutató koncepció, stratégia és terv is született. Az NKP-1-hez hasonlóan az NKP-2 időszakában is csökkent a környezetterhelés és hatékonyabbá vált a természeti értékek védelme, amelyben az ágazati, illetve területi (regionális, megyei és helyi) együttműködésnek is növekvő szerepe volt.
Az NKP-2 fontosabb jellemzői:
-
felkészülés az EU-csatlakozásra – a környezetvédelmi feltételek teljesítésének eszköze lett;
-
a társadalom és a gazdaság egészét átható program volt;
-
megvalósításának kulcsterületeit a Tematikus Akcióprogramok adták, amelyek a társadalmi-gazdasági-környezeti problémák metszéspontjában komplex módon jelentkező, és több környezeti elemet érintő beavatkozást igénylő, a társadalom és a gazdaság széles körét érintő környezeti kockázatokra összpontosítottak:
-
környezettudatosság növelése akcióprogram;
-
éghajlatváltozási akcióprogram;
-
környezetegészségügyi és élelmiszerbiztonsági akcióprogram;
-
városi környezetminőség akcióprogram;
-
biológiai sokféleség védelme és tájvédelem akcióprogram;
-
vidéki környezetminőség, terület- és földhasználat akcióprogramja;
-
vizeink védelme és fenntartható használata akcióprogram;
-
hulladékgazdálkodási akcióprogram;
-
környezetbiztonság akcióprogram;
-
-
fontos cél volt az ágazatok környezettudatos „magatartásának” ösztönzése.
Az NKP-2 végrehajtásának értékelése elérhető itt:
https://www.parlament.hu/irom38/10932/10932.pdf
A második NKP letölthető itt:
NKP-3 (2009-2014)
Az NKP-3 cél- és intézményrendszerét tekintve szerves folytatását jelentette az előző két NKP-nak, tartalmát és célkitűzéseit tekintve ugyanakkor a jövő kihívásaira is igyekezett választ adni. Az NKP-3 célrendszerének megalapozása során nagyobb hangsúlyt kapott a fontosabb hajtóerők (D: driving forces) kiváltotta terhelések (P: pressures), az ezek nyomán kialakuló környezetállapot (S: state), az állapotváltozás hatásai (I: impacts) és a problémákra adott válaszok (R: responses), mint komplex folyamat feltárása (DPSIR alapú megközelítés). Tekintettel arra, hogy a társadalom, a gazdaság és a környezet a sokrétű kölcsönhatások révén összetett rendszert képez, a környezetpolitika csak akkor lehet eredményes, ha a környezeti folyamatokat e láncolatban vizsgálja és a válaszintézkedések a kedvezőtlen hatások mérséklése, illetve megszüntetése mellett ösztönzik a hajtóerők pozitív irányú megváltoztatását is.
A 96/2009. (XII. 9.) OGY határozattal elfogadott, a 2009-2014 közötti időszakra szóló harmadik Nemzeti Környezetvédelmi Program céljai között még inkább kiemelt szerepet kapott az ország fenntartható fejlődési pályára való átállásának elősegítése, ehhez a környezeti szempontok és összefüggések megjelenítése, a társadalmi és gazdasági lehetőségekkel összehangolt, szükséges intézkedések meghatározása. A tennivalóknak a társadalmi-gazdasági munkamegosztáshoz illeszkedő, a területi sajátosságokat és a különböző társadalmi igényeket, szempontokat is figyelembe vevő megfogalmazásával a megelőző NKP-knál nagyobb súlyt fektetett az együttműködésre, a decentralizáció és a szubszidiaritás elvére. Szemléleti alapja a környezet rendszerszemléletű megközelítése volt: a társadalmi szükségletek biztosítása és az ehhez kapcsolódó tevékenységek harmonikus viszonyban álljanak a környezettel. Ezeknek részeként az NKP-3 törekedett a környezeti potenciál megőrzésére, a természeti önszabályozó mechanizmusok védelmére, a környezet terhelhetőségének, valamint az ökoszisztémák anyag- és energiaforgalmi sajátosságainak figyelembevételére.
Az NKP-3 fontosabb jellemzői:
-
hosszú távú célkitűzése az ország fenntartható fejlődési pályára történő állításának elősegítése volt;
-
közép- és hosszabb távú célokat fogalmazott meg;
-
a helyzetelemzés és a SWOT-analízis alapján, a jövőképhez és a hosszú távú célkitűzéshez kapcsolódóan az NKP-3 a következő átfogó célokat fogalmazta meg:
-
a települési élet- és környezetminőség javítása, a környezetbiztonság erősítése;
-
természeti erőforrásaink és értékeink megőrzése;
-
a fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése.
-
-
mivel az átfogó célok megvalósítása nem csupán környezetpolitikai feladat, ezért az NKP-3 irányultsága kettős természetű volt: egyrészt a problémák gyökerének bemutatásával ösztönözte a hajtóerők pozitív irányú megváltoztatását, másrészt biztosította a környezetügy terén az ehhez szükséges intézkedések megtételét;
-
konkrétabban fogalmazta meg az intézkedéseket, a feladatokat és a felelősöket;
-
az EU-forrásoknak meghatározó volt a szerepe;
-
továbbra is tematikus akcióprogramok (TAP) szerinti szerkezetben készült el.
Az NKP-3 végrehajtásának értékelése elérhető itt:
https://www.parlament.hu/irom40/04860/04860.pdf
1. ábra: NKP-3 struktúra
Az NKP-III. letölthető itt:
NKP-4 (2015-2020)
Az NKP-4 tervezésekor szembe kellett nézni azzal, hogy a környezetpolitika területén elért előrehaladások ellenére az országra még további környezetügyi kihívások vártak. Sikeres lépés volt, hogy a környezetügy jogi és gazdasági szabályozórendszere továbbfejlődött, ugyanakkor az uniós kötelezettségvállalások teljesítése további és jelentős ráfordítás-igényű beruházásokat követeltek. Egyre nagyobb figyelmet kellett fordítani – többek között – a környezettudatosság növelésére, az erőforrás-takarékosságra és az erőforrás-hatékonyság javítására, a fenntartható termelési és fogyasztási szokások elterjesztésére, a klímaváltozás hatásaira való felkészülésre, valamint az öko-hatékony innovációra. Az NKP-4 kidolgozása során fontos szempont volt az Országgyűlés által 2013 tavaszán elfogadott Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiával, valamint az EU új, a „Jólét bolygónk felélése nélkül” című, 2020-ig tartó időszakra szóló 7. Környezetvédelmi Cselekvési Programjával (7EAP) való összhang biztosítása.
A 27/2015. (VI. 17.) OGY határozattal elfogadott, a 2015-2020 közötti időszakra szóló negyedik Nemzeti Környezetvédelmi Program magában foglalja minden érintett társadalmi-gazdasági ágazat vonatkozásában az azokra érvényes sajátos környezetvédelmi célokat és feladatokat. Átfogó célkitűzése, hogy hozzájáruljon a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosításához.
Az NKP-4 fontosabb jellemzői:
-
összhangban áll az EU környezetpolitikai célkitűzéseivel (7EAP) és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiával;
-
a helyzetelemzés és a SWOT-elemzés alapján a jövőképhez és az átfogó célkitűzéshez kapcsolódóan 3 stratégiai célt, 23 stratégiai területet és 10 stratégiai eszközt határoz meg;
-
stratégiai céljai:
-
az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása;
-
a természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata;
-
az erőforrás-takarékosság és a -hatékonyság javítása, a gazdaság zöldítése;
-
-
a stratégiai területek a környezeti elemekre, rendszerekre, illetve szektorokra irányulnak és egy-egy stratégiai célhoz kapcsolódnak;
-
a stratégiai eszközök valamennyi stratégiai célhoz kapcsolódnak.
2. ábra: Az NKP-4 struktúrája
A negyedik NKP letölthető itt:
Az NKP-4 végrehajtásáról szóló beszámoló itt érhető el.
NKP-5 (2021-2026)
2020-ban elkészült a 2026-ig tartó időszakra vonatkozó 5. Nemzeti Környezetvédelmi Program. Az NKP-5 az elmúlt években elért eredményekre és a meglévő, illetve várható új kihívásokra tekintettel határozza meg hazánk környezeti jövőképét és céljait. Olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek végrehajtása biztosítja az egészséges környezet feltételeit, csökkenti a környezetet és az emberi egészséget károsító, veszélyeztető hatásokat a lakosság egészségi állapotának, jóllétének javítása érdekében. Az NKP-5 intézkedései a gazdaság körforgásos jellegének erősítését – a zöld átállást – célozzák, a környezeti előnyök mellett hozzájárulnak az erőforrás-függőség csökkentéséhez, a versenyképesség és a foglalkoztatás növeléséhez. Az Országgyűlés a 62/2022. (XII.9.) OGY határozattal fogadta el az NKP-5-öt: