A környezeti kármentesítésről - Kármentesítési eljárások

Kármentesítési eljárások

Háttér

A nyugati országok iparvállalatainál már az 1970-es években, a szennyvízkezelési technológiákkal összefüggésben megkezdődtek azok a fejlesztési munkák, amelyek célzottan a szennyezett felszín alatti vizek tisztításának módszereire fókuszáltak, adaptálva az iparban megszerzett tapasztalatokat. Mindezzel párhuzamosan folyt a szennyezett földtani közeg lokalizációs és kezelési technológiáinak kidolgozása is.

A multifunkcionalitásra való törekvés elvetésével párhuzamosan fontos hangsúlyozni azt, hogy technológiai és pénzügyi okokra visszavezethetően a szennyezett területek a műszaki beavatkozást követően sok esetben továbbra is szennyezettek maradnak, csak a környezeti kockázat mértéke csökken vagy mérséklődik a beavatkozási folyamat során olyan szintre, mely humánökológiai kockázat szempontjából még elfogadható az adott területhasználat mellett.

A kármentesítési beavatkozás szükségességét megalapozó kockázatot meghatározza:

a szennyezőanyagok minősége és mennyisége, összetettsége, kiterjedése;
a humánökológiai receptorok típusa és jelenléte (az érintett lakosság és munkavállalók);
a hidrogeológiai adottságok, a transzport jellege és a természetes védelem, valamint a természetes lebontó képesség.

Ha a fenti hármas tagolódás valamelyik eleme hiányzik, vagy mesterségesen módosítjuk, akkor a kockázat mértéke lényegesen csökken. A kármentesítési beavatkozások műszaki tartalma is éppen ezért arra fókuszál, hogy csökkentse a szennyezőanyagok mennyiségét a környezeti elemekben, megváltoztassa a szennyezés minőségét, lokálisan módosítsa a hidrogeológiai adottságokat, illetve csökkentse, vagy megszüntesse a szennyezőanyag-transzportot, különösen a káros anyagok biológiai felvételét.

Ennek megfelelően műszaki racionalitási és pénzügyi okokból megoldásként jöhet szóba az, ha lokalizálják a szennyeződést, vagy ha talajcserét alkalmazva, a szennyezett földtani közeget kitermelik és a legjobb technológiával arra alkalmas helyen ártalmatlanítják, majd a munkagödröt tiszta talajjal töltik fel. Más esetben, ha a körülmények azt lehetővé teszik, a természetes szennyezéscsökkenés megoldását alkalmazzák területhasználati korlátok (mezőgazdasági művelés, talajvízkutakból történő öntözés megtiltása) bevezetésével, vagy a területhasználat módosításával.

A fizikai, fizikai-kémiai, termikus és biológiai típusú kármentesítési technológiák a beavatkozás helyszíne szerint csoportosíthatóak az alábbiak szerint:

Az in situ (eredeti helyzetben) megoldások közé tartoznak azok a technológiák, amikor a szennyezett földtani közeget és/vagy felszín alatti vizet olyan eljárásokkal tisztítják meg a szennyezettséget okozó kockázatos anyagoktól, hogy a tisztítás során nem termelik ki a földtani közeget és/vagy a felszín alatti vizet.
Az ex situ on site egy olyan tisztítás, amikor a földtani közeg és/vagy a felszín alatti víz megtisztítását nem a kifejlődésének természetes helyzetében végzik, hanem azokat kitermelik. A kitermelt szennyezett talajt és/vagy felszín alatti vizet azonban nem szállítják el a munkaterületről, hanem azon belül bioágyakon, termikusan, vagy talajmosással tisztítják, majd a kívánt mértékben megtisztított földtani közeget és/vagy felszín alatti vizet visszahelyezik a munkagödörbe.
Az ex situ off site technológiák abban térnek el az ex situ on site megoldásoktól, hogy a szennyezett földtani közeget és/vagy a felszín alatti vizet nem a munkaterületen belül kezelik, hanem egy távolabbi kezelő telepre szállítják, majd a kezelt talajt visszaszállítják az eredeti munkagödörbe. A megtisztított felszín alatti vizet élővízbe vagy közcsatornába vezetik.

A beavatkozási technológiák közül a megfelelő kiválasztását számtalan paraméter befolyásolhatja, így többek között:

hidrogeológiai adottságok, domborzati viszonyok;
a szennyezőanyagok anyagi minősége és tulajdonságai;
a szennyezett és tisztítandó környezeti elemek volumene;
a receptorok közelsége, aktuális és jövőbeni területhasználat;
biológiai aktivitás a földtani közegben;
a beavatkozási műtárgyak kiépíthetősége;
felvonulás és energiaellátás nehézségei;
manipulációs helyigény, logisztikai problémák, elhelyezés;
időtényezők, költségek, stb.

Az OKKP alprogramok keretében elvégzett kármentesítések

Az OKKP működését meghatározó 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 21. § (3) bekezdése szerint az állami felelősségi körbe tartozó kármentesítési feladatokat a kormányzati munkamegosztásnak megfelelően kell végrehajtaniuk a tárcáknak az alprogramjaik keretében. Ennek megfelelően az érintett miniszterek a tárcájuk felelősségi körébe tartozó OKKP-alprogramok végrehajtásához szükséges pénzeszközöket évente tervezik meg. Az állami felelősségi körbe tartozó tartós környezetkárosodások elhárítását szolgáló kármentesítési program középtávú szakaszáról szóló 2304/1997. (X. 8.) Korm. határozatban kerültek rögzítésre a kormányzati feladatmegosztásnak megfelelő tárca alprogramok.

OKKP alprogramok éves költségfelhasználása

2. ábra: Az OKKP alprogramok éves költségfelhasználásának alakulása

Az OKKP működésének eddigi 20 éves tapasztalata alapján megállappítható, hogy az alprogrami feladatkörök a programok előrehaladásával és a kormányzati munkamegosztásnak megfelelően dinamikusan változtak, a súlypontok ugyanis idővel áthelyeződnek. Kezdetben a volt szovjet katonai objektumok kármentesítési feladatai szerepeltek nagyobb számban és költségfelhasználással, azonban teljesülésükkel ezeknek az alprogrami feladatoknak a száma jelentősen csökkent. Ugyanez elmondható az uránbányászat hátrahagyott környezeti kárainak rendezéséről is, hiszen az 1997-ben bezárt uránbánya által hátrahagyott környezeti károk rendezése, a bányászati meddőhányók és zagytározók rekultivációjával együtt a szennyezett területek és vizek kezelését biztosító műszaki létesítmények kiépítése az azt követő tíz év alatt megtörtént, jelenleg csak az ún. „hosszú távú kármentesítési feladatok” keretében a csurgalék vizek kezelése és a monitoring vizsgálatok, mérések rendszeres és folyamatos végrehajtása a feladat. Az elvégzett feladatok mellett ugyanakkor újabb alprogrami feladatok kerültek meghatározásra és elindításra, így a büntetésvégrehajtási intézmények melléküzemági és fűtésellátási rendszereinek felülvizsgálata során előkerült környezetszennyezések, az oktatási és egészségügyi intézmények, valamint a kulturális örökség védelmi feladatok (pl. kastélyprogram, vár program stb.) keretében a szocializmus időszakában államosított és ipari-mezőgazdasági célokra is felhasznált műemlékek környezetében feltárt szennyeződések kármentesítési feladatainak végrehajtása.

Az állami vagyonátruházás keretében sok olyan, korábban katonai, ipari és mezőgazdasági földterületről derült ki azok szennyezettsége, amelyek önkormányzati tulajdonba kerültek. Függetlenül azonban attól, hogy az önkormányzati tulajdonba került ingatlanok kármentesítéséhez részben uniós kohéziós források felhasználását is sikerült biztosítani (TOP, ROP), átfogó alprogrami működésre a jövőben kerülhet sor. Részben ezt sikerült előmozdítani az elmúlt időszakban a környezetügyért felelős korábbi tárcának, az Agrárminisztériumnak a barnamezős területek fejlesztését célzó kezdeményezésével.

Az alprogramok felsorolása:

Volt Szovjet Laktanyák Alprogram
Társasági Privatizációs Alprogram
Kincstári Vagyon Igazgatóság Alprogram
MÁV Vasúti Alprogram
Közúti Alprogram
Természetvédelmi Alprogram
A Szilárdásvány-bányászati Alprogram
Uránérc Alprogram
Honvédelmi Alprogram
Büntetés-végrehajtási Alprogram
Egészségügyi Intézményi Alprogram
Oktatási és Kulturális Alprogram
Vízügyi Alprogram

Az alprogramok részletes ismertetése

Volt Szovjet Laktanyák Alprogram

Az 1990. március 10-i magyar-szovjet kormányközi egyezmény alapján a hazánk területéről kivonuló szovjet csapatok által hátrahagyott környezeti károk felmérését és a környezeti károk becslését még a szovjet csapatok teljes kivonulása előtt a környezetvédelemért felelős tárca koordinálta. A károk felmérése 330 településen 171 volt objektumon és 48 ezer hektáron történt meg. Ebből 20 területen azonnali kármentesítési beavatkozás történt, amelynek keretében 2,7-3 millió m3 szennyezett föld, valamint 1-1,2 millió m3 szennyezett felszín alatti víz kezelésére, továbbá 200-220 ezer m3 veszélyes hulladék ártalmatlanítására került sor 1991-1996 között. A szovjet csapatok által okozott környezeti károk elhárításával összefüggő kérdésekről szóló 2225/1995. (VIII. 8.) Korm. határozat előírta, hogy a szovjet csapatok által okozott környezeti károk elhárítása az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (jogutódja az MNV Zrt.) felelősségébe tartozó feladat. Az alprogram keretében – mint kiemelt és befejezett kármentesített terület közül – környezeti kármentesítés a Kiskunlacháza, Kalocsa, Tököl, Mezőkövesd, Kunmadaras, Berettyóújfalu és Polgárdi településeken lévő objektumok területén valósult meg.

Az alprogram keretében a 2017-ig terjedő időszakban a szennyezések felszámolása céljából közel 7,9 Mrd Ft került felhasználásra.

Társasági Privatizációs Alprogram

Az állami felelősségi körbe tartozó tartós környezetkárosodások elhárítását szolgáló kármentesítési program középtávú szakaszáról szóló 2304/1997. (X. 8.) Korm. határozat alapján 1998-ban kezdődött el a Társasági Alprogram. Ebbe az alprogramba tartozik a privatizációs szerződésekben rögzített környezetvédelmi kötelezettségek rendezésének feladata, a felszámolás és végelszámolás alatt lévő társaságok kármentesítési feladatainak ellátása, továbbá azoknak a területeknek a kármentesítése, ahol az állami vagyongazdálkodó (MNV Zrt.) kötelezettséget vállalt a feladat elvégzésére. Az MNV Zrt. a feladatok finanszírozását a központi költségvetésben meghatározott előirányzatából, valamint a privatizációs bevételeiből erre a célra elkülönített pénzkeretből biztosítja.

Az eddig megvalósult legfőbb kármentesítési munkálatok a következők:

A Nitrokémia Rt. reorganizációjáról szóló 2236/1997. (VII. 29.) Korm. határozat alapján a Nitrokémia Rt. telehelyeinek és a Nitrokémia tévékenységéből korábban elszennyezett Séd-Nádor patak medrének kármentesítését, továbbá a Tiszavasvári Város Önkormányzat hulladéklerakó telepének környezetvédelmi kármentesítéséről szóló 2401/1997. (XII. 8.) Korm. határozat alapján az ICN Alkaloida Magyarország Rt. veszélyes hulladéklerakó kialakítását, résfallal történő bevédését, továbbá a szennyezett talajvíz tisztítását és az ezt biztosító technológiai rendszer üzemeltetését végezték el;
Szerződéses kötelezettségvállalással végezték el a Mátrai ércbányák (Recsk és Gyöngyösoroszi) tartós szüneteltetését és bezárását, a medőhányók rekultivációját és tájrendezését, a zagytározók felszámolását, tájrendezését, valamint a vízfolyások és víztározók kármentesítését;
Eladói kötelezettség vállalás keretében valósultak meg a Budapesti Erőmű Rt. (Újpest, Angyalföld, Kispest, Kőbánya, Kelenföld) energia szektort érintő kármentesítési munkálatai, továbbá a Hungalu Rt.-hez tartozó Almásfüzitői vörösiszap tározók, a Tatabányai alumínium kohó, a Bakonyi Bauxitbánya Kft., az Ajkai Alumínium Kft., a Magyaróvári Timföld és Műkorund Rt., az Inotai Aluminiumipari Kft., a Kőbányai Könnyűfémmű Kft. kármentesítési munkálatai;
Szintén a fenti forrásból valósultak meg az állami tulajdonban lévő Volán társaságok olajjal szennyezett telephelyeinek kármentesítése;
Az egyéb kategóriába sorolt kármentesítések közül kiemelhető a Tisza Cipő Zrt., a felszámolt Simontornyai Bőrgyár kármentesítése, továbbá a Séd-Nádor csatorna kármentesítése, a jogutód nélkül megszűnt Peremartoni Vegyipari Vállalat telephelyeinek kármentesítése is.

Az alprogram keretében 2018-ig mindösszesen 176,2 Mrd Ft forrást használtak fel a megvalósult kármentesítési feladatokra.

Kincstári Vagyon Igazgatóság Alprogram

Az alprogram keretében valósultak meg a korábban a Kincstári Vagyoni Igazgatóság tulajdonában lévő, még nem privatizált, illetve eladás előtt álló ingatlanok környezetei kármentesítései:

Ózd, Istenmezeje területén észlelt pakura elfolyás által okozott környezettszennyezés megszüntetése érdekében a területen lévő olajtároló tartályok és szerelvényeik felszámolása, a Dorr ülepítők, illetve a szennyvíziszap mentesítése, elszállítása.
Kállósemjén ELFÉM Kft. galvanizáló területén a nehézfém szennyezés kármentesítése.
A Bélapátfalvi Bél-kő hegyen lévő felhagyott mészkőbánya földalatti üregeiben észlelt olajszennyeződés kármentesítése.
A Tihany Park Hotel területén talált 2 db, egyenként 50 m3-es olajtartály elszállítása és mentesítése.

Az alprogram keretében mindösszesen 291 540 000 Ft forrást használtak fel a megvalósult kármentesítési feladatokra.

MÁV Vasúti Alprogram

A MÁV Rt. 1995. évi likviditási problémáinak megoldásáról, az 1996-1998. közötti időszakban a gazdasági konszolidáció megteremtéséhez szükséges pénzügyi szanálásáról, az Állam-MÁV Rt. között kötött szerződés alapján történő költségvetési szerepvállalásról szóló 2197/1995. (VII. 13.) Korm. határozat alapján döntés született a MÁV Rt. környezeti rehabilitációjáról. Az alprogram keretében zajlik a MÁV Rt. megalakulását megelőző időszakban keletkezett környezeti károk felszámolása, amely zömében a vasúti technológiák üzemeltetése során okozott környezeti terhelések felszámolásához, ezen belül is nagy része az üzemanyag-ellátó rendszerek rekonstrukciós munkáihoz kapcsolódik. A legszennyezettebb területek mentesítését és a talajvíz megtisztítását azonban csak a régi kiszolgáló helyek elbontása után lehetett elvégezni. A munkák finanszírozását kezdetben a – 2197/1995. (VII. 13.) Korm. határozatban megjelölt – tőketartalék terhére elkülönített keret, majd céltartalék biztosította.

A kármentesítés a kiemelkedően nagy környezeti terhelések felszámolásával kezdődött, mint a Záhonyi, Dombóvári, Püspökladányi, Tokodi átrakó körzetében lévő létesítmények (pl. vegyi átfejtő, pakura átfejtő, takarító vágányok, fatelítő telepek), továbbá a járműfenntartó és -javító bázisok esetében, mint pl. Istvántelek, Bp. Északi Vontatási Főnökség, Északi Járműjavító, valamint a legszennyezettebb pályaudvarok esetében, mint a pécsi.

A kármentesítések második ütemében a kenő- és gázolajtároló, kiadó, lefejtő helyek korszerűsítéssel összehangolt kármentesítési munkái kezdődtek meg a következő területeken: Bp. Ferencváros Keleti rendező, Füzesabony GF, Kiskunhalas GF, Székesfehérvár GF, Dunakeszi Járműjavító, Szob, Balatonszentgyörgy, Miskolc GF, Bp. Szemeretelep, Szentes GF, Cegléd állomás, Mátészalka GF, stb.

Ezek időigényes és elhúzódó munkák (pl. hosszú talajvíztisztítás) voltak, amelyek befejezését az előírt minimum 4 éves utómonitoring követett. Ennek ellenére több olyan terület is van, ahol a már befejezett munkát folytatni kellett, részben a monitoring eredmények miatt, részben pedig a terület újraszennyezése (pl. havária, hibás munkavégzés, stb.), vagy a változó jogszabályi és műszaki követelmények miatt.

Az alprogram keretében több mint 200 helyszínen történt meg a kármentesítés valamelyik szakasza, mindösszesen eddig 15,7 Mrd Ft költséggel.

Közúti Alprogram

A 2005-ben indított Közúti Alprogram irányítására a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 21. §-ának (3) bekezdésében foglaltak végrehajtásáról szóló 8005/2005. (IX. 30.) GKM tájékoztató alapján a Magyar Közút Állami Közútkezelő Fejlesztő Műszaki és Információs Közhasznú Társaság (Magyar Közút Kht.), valamint az Állami Autópálya Kezelő Rt. került kijelölésre.

Az alprogram keretében valósult meg a használaton kívüli üzemanyag-tartályok felszámolása, a talajba jutott szénhidrogén-szennyezések felmérése, mentesítése, valamint utóellenőrzése az alábbi főbb telephelyeken:

Szolnok (3594 hrsz--ú ingatlan), Újszász (0148/2 hrsz-ú ingatlan), Kecskemét (0681/1 hrsz-ú ingatlan), Kaposvár-Baté telephelyeken a használaton kívüli, felszín feletti és alatti szimplafalú bitumen emulzió tartályok, továbbá a kapcsolódó technológiai elemek, csővezetékek bontása, a keletkező veszélyes és egyéb hulladékok elszállítása, a szennyezett talaj cseréje, a terület rekultivációja;
Harkány, Szentlőrinc, Ajkai, Pápa, Veszprém telephelyeken az üzemanyag-tároló felszámolása, a szennyezett talaj elszállítása, terület mentesítése, rekultivációja;
A Magyar Közút NZrt. 2017-ben folytatta a telephelyek felmérését a Kiskőrös, Kiskunhalas és Solt telephelyeken lévő tartályok környezetében, és elkészítette a szükséges műszaki beavatkozások tervét és ütemtervét.

Az alprogram keretében a kármentesítési feladatokra mindösszesen 198 407 000 Ft forrást biztosítottak.

Természetvédelmi Alprogram

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium idejében működött a Természetvédelmi Alprogram és a Vízügyi Alprogram.

2009-ben megvalósult 18 nemzeti park kezelésében lévő földalatti olajtárolásból származó és illegális hulladéklerakó okozta környezeti kár felszámolása. Ezek olyan területeken voltak, ahol a hulladék jelenléte hosszú távon a környezeti elemek szennyezettségét okozta, és veszélyeztette az ökoszisztémát, valamint a vízes élőhelyek élővilágát. A mentesitett területeken a Nemzeti Park Igazgatóságok további feladata az eredeti flóra és fauna megtelepedésének elősegítése, valamint az újabb környezeti károk és hulladéklerakások megakadályozása volt.

A Természetvédelmi Alprogram keretében további két – az Aggteleki NPI Szögliget és az Őrségi NPI Őriszentpéter – területen valósultak meg a felhagyott olajtartályok felszámolási munkálatai a 2000-res évek elején, beleértve a rekultivációt is, további négy területen pedig tényfeltárást végeztek.

A Természetvédelmi Alprogram keretében a 2000-res évek elején előkészítették, majd uniós forrás felhasználásával (KEOP-ból) 2007-2014. között befejezték a sarródi volt mezőgazdasági gépüzem telephelyének kármentesítését a Fertő-Hansági Nemzeti Park területén. Jelenleg is folyamatban van az Esztergom-Strázsa hegy volt katonai területének kármentesítése a KEHOP (2015-2023) támogatás felhasználásával.

Az alprogram keretében a kármentesítési feladatokra mindösszesen 230 862 000 Ft forrást biztosítottak.

Szilárdásvány-bányászati Alprogram

A szénbányászat szerkezetátalakítási programjáról szóló javaslatot a szénbányászat szerkezetátalakítási programjáról szóló 3329/1990. Korm. határozatban hagyta jóvá a Kormány. E szerint a bezárt bányákban hátra maradt környezeti károkat a szénbányavállalatok szerkezeti és szervezeti átalakításának központilag irányított és koordinált programján belül kellett felszámolni. Ez a feladat a volt állami szénbánya vállalatok kötelezettségi körében maradt. Az alprogram irányítására és végrehajtására a Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ került kijelölésre.

A bezárt bányák környezetében hátra maradt környezeti károk felszámolása már 1991-ben megkezdődött, amely az e célra évente elkülönített költségvetési forrásból volt finanszírozva. A korábban felmért feladatok zöme már megvalósult. Az alprogram keretében a szénbányászat következményeként a harkányi egykori bányászüdülő területén lévő, valamint az egykori nógrádi szénbányák bátonyterenyei vasúti rakodóján lévő olajszennyezés kárelhárítási-műszaki beavatkozási munkáit végezték el, továbbá a több éve folyamatosan végzett pécsi, mecseki, borsodi, ózdvidéki, salgótarjáni felszíni és felszín alatti vizek monitoring-rendszerének üzemeltetését.

A meddő szénhidrogén-kutak vonatkozásában a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól vagyonkezelési szerződéssel átvett 2250 db kút helyszíni és dokumentációs felmérése, illetve rendszeres helyszíni ellenőrzésének megszervezése, a helyszíni ellenőrzések során tapasztalt potenciális környezetszennyezési lehetőségek megszüntetése történt meg több tucat egykori kutatófúrás és meddő szénhidrogén-kúton.

Az alprogram keretében a kármentesítési feladatokra mindösszesen 19,4 Mrd Ft, valamint a szénhidrogén-kutak vonatkozásában 1,48 Mrd Ft forrást használtak fel.

Uránérc Alprogram

A mecseki uránérc-bányászat megszüntetését követő tájrendezési tevékenység, mint kiemelt állami nagyberuházás, 1998. január 1-vel kezdődött el, és többszöri módosítást követően a magyarországi uránércbányászat befejezésével kapcsolatos további feladatokról szóló 2122/2006. (VII.11.) Korm. határozat tartalmazta a kármentesítésre vonatkozó feladatokat. Első körben megvalósult a külszíni létesítmények bontása, kármentesítése, majd sor került a meddőhányók (I. és II.) és környezetük rekultivációjára, újra növényesítésére, továbbá a zagytározók és környezetük rekultivációjára (I. sz. zagytározó: 101 ha, II. sz. zagytározó: 59,3 ha), a terület füvesítésére és fásítására. Ezen túlmenően befejezték a vízrendezési műtárgyak építését.

A hosszú távú feladatok köre kiterjedt a környezetellenőrzési monitoring feladatokra, valamint ennek alapján folyamatosan történik a vízkormányzás optimalizálása, a kialakított szennyezett vízgyűjtő helyek felülvizsgálata, a szükséges beavatkozások elrendelése, a mérési programok folytatása a pécsi ivóvízbázis védelme érdekében.

Az elvégzendő folyamatos kármentesítési feladatok az alábbiak:

egységes vízelvezető rendszer működtetése;
radioaktívan szennyezett vizek uránmentesítése;
zagytéri kármentesítő rendszer és kémiai vízkezelő üzemeltetése;
karbantartás;
környezetellenőrzési monitoring tevékenység;
rekultivált területek, létesítmények utógondozása.

Az alprogram keretében a kármentesítési feladatokra mindösszesen 30 Mrd Ft-ot fordítottak.

Honvédelmi Alprogram

Az 1998-ban indult Honvédelmi Alprogram (HM) megőrizte sajátosságát, azaz a HM vagyonkezelésű területeken a szakminisztérium iránymutatásával kidolgozott metodika szerint saját hatáskörben kerülnek az adatok, a szennyezett területek nyilvántartásba a HM Környezetvédelmi Információs Rendszerében. A NATO tagságból eredő szigorodó és megkövetelt nemzetbiztonsági előírások betartása külön figyelmet igénylő feladat mind az adatok átadása és kezelése, mind a szakmai munkavégzés során, ezért nagyon fegyelmezett együttműködést igényel a katonai és a civil szféra részéről egyaránt. Az alprogram saját keretein belül kiépítette az adatfelvétel és feldolgozás technikai hátterét. A programba olyan katonai objektumok felmérésére és kármentesítésére került sor, ahol jelentősek a potenciális szennyező források, vagyis nagymértékű üzemanyag-„fogyasztó” és nagyszámú technikával „rendelkező” alakulatok által használt területek és létesítmények vannak.

Az alprogram keretében eddig megvalósult fontosabb kármentesítések:

Pápa, Kecskemét, bázisrepülőtér és HTO-telep, üzemanyagtöltő állomás;
Szentes, Damjanich János laktanya, üzemanyagtöltő állomás és HTO-telep;
Hódmezővásárhely, Bercsényi laktanya, HTO-telep;
Hódmezővásárhely, Zrínyi Miklós laktanya, HTO telep;
Tata, Klapka György laktanya, HTO-telep;
Budapest, Irinyi laktanya, üzemanyagtöltő állomás;
Ócsa, Győr, MH 12. Arrabona LÉRAK használaton kívüli üzemanyagbázis;
Kaposvár, Hadkiegészítő Parancsnokság, HTO tartálybontás;
Várpalota, Táborfalva, Tata, Kunadacs gyakorlótér, Hajdúhatház kiképzőbázis;
Debrecen, Hódmezővásárhely, Szentes, Eger, Marcali, Székesfehérvár laktanya;
Mezőkövesd, Ófehértp-Ligettanya üzemanyagtöltő állomás.

Az alprogram keretében a kármentesítési feladatokra mindösszesen 9,6 milliárd Ft forrást használtak fel.

Büntetés-végrehajtási Alprogram

A Büntetés-végrehajtási Alprogram keretében a Büntetés Végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) kezelésében lévő intézmények és gazdálkodó szervezetek szennyező forrásainak és szennyezett területeinek felmérése, az adatok átadása az országos számbavétel adatbázisába, a kármentesítési alprogram feladatainak meghatározása, valamint a kármentesítés költség- és időütemezése történt meg. A Sátoraljaújhelyi, Baracskai, Kalocsai, Sopronkőhidai és a Miskolci Fegyház és Börtön területén valósult meg az olajtárolók és a bennük lévő veszélyes hulladék elszállítása, ártalmatlanítása, valamint a tartályok megtisztítása, továbbá a földben lévő szerelvény (pl. kútfej, csővezeték) elbontása, illetve a környezetükben lévő szennyezett talaj mentesítése és rekultivációja.

Az alprogram keretében a kármentesítési feladatokra mindösszesen 141 668 000 Ft forrást fordítottak.

Egészségügyi Intézményi Alprogram

Az alprogram egyedi kármentesítési feladatainak végrehajtására során került sor az Országos Mentőszolgálat telephelyein lévő használaton kívüli benzin és tüzelőolaj tartályainak felszámolására, illetve 8 mentőállomás (Debrecen, Berettóújfalú, Keckemét, Szentes, Kunszentmárton, Pápa, Pécs, Szerencs) területén a szennyezett talaj kármentesítésének műszaki beavatkozására. Az utóellenőrzés végrehajtása érdekében figyelőkutakat létesítettek.

Az alprogram keretében a kármentesítési feladatokra mindösszesen 124 284 000 Ft forrást fordítottak.

Oktatási és Kulturális Alprogram

Az Oktatási Minisztérium által felügyelt egyetemek vagyonkezelésében lévő területek közül az alprogram keretében történt meg a Szeged „Öthalmi Laktanya” részletes tényfeltárását követően a területen lévő benzinkút és üzemanyag raktár, valamint a hordós tároló kármentesítése. Ezen kívül elvégezték a Debreceni Egyetem Kassai úti Campus területén a diákotthon-építése során észlelt szennyezett talaj kármentesítését, továbbá talajvíztisztísztítását. A Veszprémi Egytem, a Budapesti Műszaki Egyetem, továbbá a Debrecen Kassai úti laktanya, továbbá 28 kulturális intézmény – különösen a Baktalórántháza-Dégenfel-kastély, a Biatorbágy-Szily Fáy kastély, a Bp.-i Magyar Nemzeti Múzeum, a Bp.-i Magyar Természetvédelmi Múzeum, a Csákvár-Eszterházy kastély korház, a Dénesfa- Cziráky kastély, a Dunadöldvár- Török torony, a Fehérvárcsúrgó-Károlyi kastély, a Fertőd-Eszterházy kastély, a Füzérradvány-Károlyi kastély, a Gödöllő-Grassalkovich kastély, a Kisbér-Battyányi kastély, a Komárom- Igmándi erőd, a Nagycenk-Széchényi kastély, a Lovasberény- Cziráki kastély stb. – helyszínén került sor a tényfeltárásra.

Az alprogram keretében a kármentesítési feladatokra mindösszesen 84 258 000 Ft költséget fordítottak.

Vízügyi Alprogram

A Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok saját használatában, illetve kezelésében lévő ingatlanokon, továbbá a felügyeletük alatt álló vizek mentén is történtek kármentesítések. Ezek keretében 20 helyszínen összesen 26 db üzemen kívül helyezett tartály szakszerű felszámolását végezték el 47 820 000 Ft összegből. Minden esetben megtörtént a tartályok szivárgási vizsgálata, valamint mintavétellel ellenőrizték a környezet állapotát, illetve a talaj szükséges mértékig történő kármentesítését. A környezetvédelemért felelős tárca szerkezeti átalakulását követően a Vízügyi Alprogram 2014-ben átkerült a Belügyminisztérium hatáskörébe a megkezdett és áthúzódó kármentesítési feladatokkal. Az áthúzódó kijelölt feladatok közül Szekszárd-Lőtéri vízbázis kármentesítését 2017-2023 között a KEHOP-3.3.0-15-2016-00003 azonosító számmal 6,3 Mrd Ft forrás felhasználásával valósítják meg. A klórozott szénhidrogén szennyeződés egy üzemelő vízbázis hidrogeológiai védőterületén helyezkedik el, veszélyeztetve a közelében lévő megyei jogú város vízellátását. A 4 db szennyező gócot tartalmazó szennyeződés kiterjedése közel 1,5 km2. A kármentesítés összekapcsolódik a vízbázis védelemmel.

A 2020. évi Éves Fejlesztési Keret módosításával a 2019-2023. KEHOP-keretében kapott támogatást a Vízügyi Alprogramban szereplő Szentendre Regionális Déli Vízbázis kármentesítése és a Gyálai Holt-Tisza projekt 5,5 Mrd Ft, illetve 4,5 Mrd Ft értékben. További 2 vízbázist érintő szennyezett terület kármentesítése még a tényfeltárási, illetve beavatkozás előtti stádiumban áll. Ezek a Csepel-Halásztelek vízmű, valamint a Kunmadaras vízmű védőterületét érintő terület.

Nemzetközi forrásokból elvégzett kármentesítések

Az Amerikai Fejlesztési Alap (USDA) támogatásával a budafoki barlanglakások és az egykori Csepel Művek kármentesítési projektjeinek előkészítése történt meg 1997-98-ban. A tényleges kármentesítési beavatkozásra a budafoki barlanglakások esetében 2004-2006 között került sor 6,3 Mrd Ft hazai költségvetésből, felhasználva az USDA forrás felhasználásával elkészült megalapozó eredményeket is. Mindkét projekt esetében az előkészítés keretében a szennyezett területek felmérését és a kockázatok elemzését végezték el amerikai egyetemek, szakértő cégek bevonásával.

Európai uniós forrásokból elvégzett kármentesítések

Az uniós támogatások operatív programjainak felsorolása és a kármentesítési eredmények összefoglaló ismertetése:

Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP)
Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP)
Környezeti és Energetikai Operatív Program (KEOP)
Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP)
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)

Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP)

A 2004-2007. közötti időszakban a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Programon belül a „Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és ivóvízbázisok védelmét célzó beruházások megvalósítására” fejezet szerinti forrásokra lehetett pályázni. Az igényelhető támogatás összege 200 millió Ft - 3 Mrd Ft volt pályázatonként. A kármentesítésre vonatkozó konstrukció száma: KIOP/ 2004./1.4.0. A teljes felhasznált összeg 3,5 Mrd Ft volt.

Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP)

A 2004-2007. közötti időszakban a Regionális Fejlesztési Operatív Program által biztosított támogatás célja a helyi önkormányzatok innovatív település-rehabilitációs akcióinak ösztönzése volt, mint pl. a barnamezős területek hasznosítása. Nem pályázhattak azok a szervezetek vagy azok jogutódai, amelyek szennyeződést okozó tevékenységet folytattak, ugyanakkor azok, amelyek a környezeti károkért fennálló felelősséget a szennyezett terület megvételénél vagy egyéb módon átvállalták, jogosultak voltak pályázni. A kb. 35 projektből 3 db tartalmazott kármentesítéssel kapcsolatos pályázati elemet. A kármentesítésre vonatkozó konstrukció száma: 1/2004/ROP 2.2.

Környezeti és Energetikai Operatív Program (KEOP)

A 2007-2014. közötti időszakban a Környezeti és Energetikai Operatív Programban két konstrukció is tartalmazott kármentesítési feladatot. A 2.4.0. konstrukció a szennyezett területek kármentesítésével, a beavatkozás elvégzésével a felszín alatti vizek és a földtani közeg szennyezettségének csökkentését célozta, a 2.4.0/B. konstrukció pedig a települési szilárd hulladéklerakók kármentesítését. Mindkét esetben a támogatás mértéke a projekt elszámolható költségeinek maximum 100%-a volt, vissza nem térítendő támogatás formájában. A támogatás állami szervek és önkormányzatok számára volt elérhető. A támogatott projektek száma: 23 db volt. A projektek összköltsége: 39,3 Mrd Ft, a konstrukción belül az alábbi megoszlás szerint: KEOP 2.4.0. 34,9 Mrd Ft (17 db projekt); KEOP 2.4.0/B. 4,4 Mrd Ft (6 db projekt).

Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP)

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által, a 2015-2023. közötti időszakban kezelt Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program pályázati konstrukcióra kiírt felhívásai az állami felelősségi körben kármentesítés feladatra kijelölt állami vagyonkezelő szervezetek részére, a hátrahagyott környezeti károk felszámolására, valamint a felszín alatti vizek és a földtani közeg szennyezettségének csökkentésére vonatkozó kármentesítési beavatkozások megvalósítását célozza. A felhívás a környezetvédelem és az erőforrásfelhasználás hatékonyságának előmozdítása keretében a szennyezett területek megtisztítását és újrahasznosíthatóságának megteremtését, a hátrahagyott környezeti károk felszámolását, a vizek állapotának javítását, az ivóvízkészletek védelmét és a földterületek fenntartható gazdálkodásának biztosítását nevesítette. A cél elérését a Kormány az állami felelősségi körben kármentesítés feladatra kijelölt állami vagyonkezelő szervezetek együttműködésével és vissza nem térítendő támogatással biztosítja.

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)

A Pénzügyminisztérium által, a 2015-2023. közötti időszakban kezelt Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban kezelt felhívások célja a települések (városok) környezeti állapotának javítása, a gazdaságélénkítés, a közterületek környezettudatos megújítása, a barnamezős területek funkcióváltó megújítása (pl. zöldterületi, rekreációs, közösségi, kulturális funkciókkal, stb.). A pályázatra eddig több mint 70 pályázat érkezett be, a Pénzügyminisztérium honlapján közzétett tájékoztatás szerint 67 projekt szerepel támogatott vagy feltételesen támogatott státuszban. A projektek közül ugyanakkor nem mindegyik tartalmaz kármentesítéssel összefüggő műveleti elemet.

A hatóságok nyilvántartásában szereplő, folyamatban lévő kármentesítési ügyek

A hatóságok 2020-ban 886 db kármentesítési hatósági intézkedésről adtak tájékoztatást a környezetvédelemért felelős korábbi tárca, az Agrárminisztérium részére. Azon túlmenően, hogy a hatóságok az Agrárminisztériumot tájékoztatták arról, hogy a folyamatban lévő ügyek mely kármentesítési szakaszban tartanak, jelezték azt is, hogy az állami szerepvállalás fennáll-e, továbbá javaslatot tettek arra, hogy mely további esetben lenne szükség az állami szerepvállalásra. Az adatszolgáltatás keretében a hatóságok 1-10-ig terjedő skálán, fontossági sorrendben prioritási javaslatot is adtak.