Önkéntes minősítő rendszerek - EMAS

Önkéntes minősítő rendszerek

Az Európai Unió környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszere (EMAS)

Hol? Kinek? Rövid videó az EMAS-ról:

 

Az EMAS (Eco-Management and Audit Scheme) az Európai Unió környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszere, egy olyan önkéntes alapú irányítási eszköz a vállalkozások és bármilyen más szervezet számára, amely elősegíti azok környezeti teljesítményének értékelését, folyamatos javítását és nyilvánossá tételét. Az EMAS jogi szabályozását a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről szóló 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet) biztosítja.Az EMAS mellékletei 2017-ben és 2018-ban módosításra kerültek, ezeket a 2017/1505/EU és a 2018/2026/EU rendeletek rögzítik.

A Rendelet alapján bevezetett rendszer az önkéntesség elvén alapuló önszabályozás körébe tartozik. A Rendelet tehát nem kötelező érvényű a szervezetek számára, és az csak olyan kötelező érvényű feladatokat tartalmaz a tagállamok számára, mint pl. az intézményrendszer kiépítésére és az információk közlésére vonatkozó szabályok. Amennyiben egy szervezet meg akar felelni a rendszer követelményeinek, akkor célkitűzéseket kell meghatároznia a környezeti teljesítményére vonatkozóan, továbbá tevékenységét úgy kell alakítania, hogy az ezen célok elérését elősegítsék.

Az EMAS sok közös elemet tartalmaz a világszerte ismert ISO 14001 szabvánnyal (pl. a környezetközpontú irányítási rendszer, a KIR EMAS-ba integrálása), de ahhoz képest többletkövetelményeket tartalmaz, így az EMAS hírneve meghaladja az ISO 14001 szabványét, ugyanis csak a legjobb környezeti teljesítménnyel rendelkező szervezetek alkalmasak annak bevezetésére. 

Letölthető EMAS hírlevelünket az alábbi linken éri el:

Az Európai Parlament és az EMAS:

 

Az EMAS regisztráció folyamata

Az adott vállalkozás vagy bármilyen más szervezet:

• környezeti állapotfelmérést végez,
• környezetvédelmi vezetési rendszert dolgoz ki,
• belső ellenőrzést végez, majd
• környezetvédelmi nyilatkozatot tesz.

9. ábra: Az EMAS regisztráció folyamata (az ügyleírás a PMKH honlapjáról is letölthető, valamint itt is összegzett)

A fentiek végrehajtásának hitelesítését környezetvédelmi hitelesítő végzi. A környezetvédelmi hitelesítő – amely lehet szervezet vagy magánszemély – által végzett hitelesítési és érvényesítési tevékenységet a Nemzeti Akkreditáló Hatóság (röviden: NAH, a Rendelet alapján a megnevezése: akkreditáló testület) felügyeli. A hazai EMAS hitelesítők listája itt található.

A hitelesítést követően a regisztrálni kívánó szervezet az országos környezetvédelmi hatóságnál kérelmezheti a nyilvántartásba vételét a Pest megyei Kormányhivatalnál, melynek pozitív elbírálását követően a szervezet jogosult lesz az EMAS logónak a Rendeletben foglalt módon történő használatára. A díjtételekről A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatások díjairól szóló 14 /2015. (III.31.) FM rendelet I. mellékletének 41. pontja rögzíti.

EMAS nyilvántartás

Az EMAS nyilvántartás meghosszabbítható.

Tagállami feladatkörök

A tagállamok feladata az intézményrendszer fenntartása, a működtetése, az ehhez szükséges jogi szabályozórendszer kialakítása a szervezetek nyilvántartásba vételéről, valamint a nyilvántartásból való felfüggesztés és törlés feltételeiről. Tagállami feladat az EMAS rendszer népszerűsítése, alkalmazásának ösztönzése, támogatása, különösen a kis- és középvállalkozások (KKV-k) körében.

Tagállami jelentéstétel az Európai Bizottság felé kétévente szükséges, amelynek a Rendelet értelmében hozott intézkedésekről szóló naprakész információkat kell tartalmaznia. A Bizottság ötévente nyújt be jelentést az Európai Parlamentnek.

A környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) részt vevő szervezetek nyilvántartásáról szóló 308/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet határozza meg az országos környezetvédelmi hatóság feladatkörét (a Rendelet alapján a megnevezése: illetékes testület). Feladata, hogy megszervezze a telephelyek nyilvántartásba vételének folyamatát, beszedje az esedékes nyilvántartási díjat. Mindezek mellett, a Rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítésének elmulasztása, vagy megszegése esetén jogában áll visszautasítani, felfüggeszteni vagy törölni a szervezeteket a nyilvántartásból. E feladatkört hazánkban a Pest Megyei Kormányhivatal (PMKH, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, Belföldi Hulladékgazdálkodási és Termékdíj Osztály) látja el. A nyilvántartott szervezetekről és a bekövetkezett változásokról a PMKH által vezetett, kötelező érvénnyel nyilvánosan hozzáférhető tagállami nyilvántartási rendszer ad tájékoztatást.

A Rendelet szerint a tagállamok illetékes, valamint akkreditáló testületeit az illetékes testületek fóruma és az akkreditáló testületek fóruma tömöríti. Ezek a tagországi tapasztalatok és információk megosztásának, a közösségi egységes eljárás megvalósításának céljából jöttek létre.

Globális EMAS

Az EMAS Global lehetőséget biztosít arra, hogy egy uniós tagország külföldi szervezeti (pl. gyártó) egységeit is regisztrálja, vagy akár egy EU-n kívüli harmadik ország regisztráljon, amely üzleti érdekeltségekkel rendelkezik az EU-ban.

Ágazati referenciadokumentumok (ÁRD-k)

Az Európai Bizottság az EMAS gyakorlati megvalósításának könnyítése érdekében ún. ágazati referenciadokumentumokat (a továbbiakban: ÁRD) dolgozott ki. Az ÁRD bemutatja az EMAS jogi hátterét, meghatározza az alkalmazási területét, ismerteti a környezetvédelmi vezetési gyakorlatokat. Amennyiben egy adott bevált környezetvédelmi vezetési gyakorlathoz meghatározásra kerültek ágazatspecifikus környezeti teljesítménymutatók és kiválósági referenciakövetelmények, ezek is bemutatásra kerülnek.

A nyilvántartásba vett vagy nyilvántartásba vételüket kérelmező szervezetek kötelesek figyelembe venni ezeket a dokumentumokat és a bennük javasolt környezeti mutatókat, bevált vezetési gyakorlatokat, és – ha rendelkezésre állnak – kiválósági referenciakövetelményeket a környezetvédelmi vezetési rendszerük kialakításakor, környezetvédelmi nyilatkozatukban rögzítve. Mindazonáltal csak a környezeti állapotfelmérésben azonosított legjelentősebb környezeti hatások szempontjából releváns mutatókat kell használni. A kiválósági referenciakövetelmények az ágazat legjobban teljesítő szervezetei által elért környezeti teljesítményt képviselik. Ezeket nem feltétlenül lehet minden bevált környezetvédelmi vezetési gyakorlat esetében meghatározni, mivel egyes területeken korlátozott adatok állhatnak rendelkezésre, vagy speciális körülmények miatt a kiválósági referenciakövetelmény nem értelmezhető.

Az EMAS önkéntes jellegéből adódóan maguk az érintett szervezetek dönthetik el a költségek és a hasznok elemzése alapján, hogy mindez számukra mennyire megvalósítható.

Az EMAS-ban való részvételt folyamatnak kell tekinteni. Keretében a szervezetnek minden olyan alkalommal, amikor környezeti teljesítményén javítani kíván (és értékeli azt), célszerű áttekintenie az ÁRD egy-egy részterülettel foglalkozó szakaszát, hogy abból merítsen ötleteket a következő lépésben kezelendő kérdéshez.

Az ÁRD-k jelenleg az alábbi szektorokban jelentek meg:

• kiskereskedelem;
• turizmus;
• autógyártás;
• elektromos és elektronikai berendezések gyártása;
• mezőgazdaság;
• közigazgatás;
• élelmiszer- és italgyártás;
• hulladékgazdálkodás;
• építészet (ÁRD kidolgozás alatt);
• fémmegmunkálás;
• telekommunikáció.

Az EMAS előnyei

Az EMAS-rendszerben működő szervezetek előnyre tehetnek szert a rendszeres, szabályozott ellenőrzés, a költségtakarékosság és környezettudatos működésük révén, illetve a nyilvánosságban róluk kialakított képnek köszönhetően.

Az EMAS tanúsítvánnyal rendelkező szervezetek folyamatosan javítják környezeti teljesítményüket, minimalizálják anyag- és energiafelhasználásukat, csökkentik károsanyag- és üvegházgáz-kibocsátásukat, valamint hulladéktermelésüket. Ez hatékonyabb munkafolyamatokhoz, valamint energia- és erőforrás megtakarításokhoz is vezet (lásd: 12. ábra,), továbbá növeli versenyképességüket. Az EMAS-logó marketing- vagy értékesítési eszközként használható a szervezet kiemelkedő környezeti teljesítményének népszerűsítésére.

10. ábra: Európai Bizottság tanulmánya, 2017/2285/EU határozat

Bár a környezetvédelmi vezetési rendszerek – mint például az EMAS – nem helyettesíthetik a vállalatok és egyéb szervezetek környezeti teljesítményét meghatározó kötelező jellegű szabályozókat, ugyanakkor elősegíthetik a hatóságok és a szervezetek közötti kapcsolat kedvező alakulását.

A környezeti jelentés, illetve nyilatkozat kibocsátása

A vállalati környezetmenedzsment alapja az adatok megléte. A cégvezetés ez alapján tud megalapozott döntéseket hozni. Amennyiben a cég transzparens szeretne lenni, a környezeti adatait egy fenntarthatósági vagy környezeti jelentés, nyilatkozat keretében teszi közzé, nyomtatott vagy elektronikus úton.

Eleinte semmilyen szabályozás nem létezett ezeknek a jelentéseknek a formai vagy tartalmi követelményeit illetően. Később különböző szervezetek jelentettek meg előírásokat arra vonatkozóan, hogy véleményük szerint milyen külső-belső elemek – többek között a logók vagy védjegyek megjelenítése, környezeti politika, környezeti hatások bemutatása, célok és célkitűzések felvázolása – a kívánatosak. Az ISO 14001 már, mint szabvány tartalmazza a jelentéskészítés mozzanatát, így egyértelművé téve annak elemeit. Az EMAS rendelet pedig explicit módon megköveteli a környezetvédelmi jelentés készítését attól függetlenül, hogy mekkora méretű az adott cég. Természetesen előfordul, hogy egyes adatok ipari titoknak minősülnek, ezeket a hatóság elkülönítetten megkapja, de a nyilvánosság nem nyerhet betekintést azokba.

Az EMAS környezetvédelmi nyilatkozatra a következő szabályok vonatkoznak:

• az EMAS-ban nyilvántartásba vételre kerülő szervezet világos és egyértelmű leírása, és tevékenységeinek, termékeinek és szolgáltatásainak, valamint bármilyen anyaszervezettel való kapcsolatainak összegzése;

• a szervezet környezeti politikája és környezetvédelmi vezetési rendszerének rövid leírása;

• az összes, jelentős környezeti hatást kiváltó közvetlen és közvetett, jelentős környezeti tényező leírása, és az e tényezőkkel kapcsolatos hatások jellegének ismertetése;

• a jelentős környezeti tényezőkkel és hatásokkal kapcsolatos környezeti célok és célkitűzések leírása;

• a szervezetről rendelkezésre álló teljesítményadatok összegzése összehasonlítva a környezeti célokkal és célkitűzésekkel, tekintettel a jelentős környezeti hatásokra. Jelentést kell készíteni az alapmutatókról és a c) szakaszban meghatározott egyéb létező releváns környezeti teljesítményi mutatóról.

• a környezeti teljesítménnyel kapcsolatos egyéb tényezők, többek között a jelentős környezeti hatásokkal kapcsolatos jogi előírások betartása;

• a környezettel kapcsolatos hatályos jogi előírásokra történő hivatkozás;

• a környezetvédelmi hitelesítő neve és akkreditálási vagy engedélyezési száma, valamint az érvényesítés időpontja.

A naprakész környezetvédelmi nyilatkozat tartalmazza legalább az e)–h) pontokban meghatározott elemeket, és megfelel az e pontokban foglalt minimumkövetelményeknek. Annak érdekében, hogy az EMAS rendszerrel kapcsolatos tudnivalók széles körben elérhetővé váljanak, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. az Agrárminisztérium megbízásából informatív kiadványt készített, amelyből kiderül, hogyan lehet pályázni, milyen lépéseket kell tenni a regisztráció érdekében, mit tesznek a hazai cégek, és milyen pozitív példák találhatóak az Európai Unió többi tagállamában az EMAS rendszer bevezetésével kapcsolatban. A kiadvány elérhető a www.hermanottointezet.hu honlapon.

Az EMAS itthon

11. ábra: A hazai EMAS-minősített szervezetek nagyság szerinti megoszlása

Magyarországon jelenleg 29 szervezet 53 telephelye rendelkezik EMAS minősítéssel. Célunk, hogy ez a szám a jövőben növekedjen, hiszen az EMAS kiváló eszköz az Európai Zöld Megállapodásban is rögzített fenntarthatósági célok megvalósítására. 

A hazai EMAS minősített szervezetek nyilvántartása elérhető itt és a Pest Megyei Kormányhivatal honlapján. Az uniós nyilvántartást az Európai Bizottság honlapján találják, a szervezetek szakterület szerinti felsorolását pedig itt.

Gyakran ismételt kérdések az EMAS-szal kapcsolatban:

 

 

---

A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) szabványai

A szabvány elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb.

A szabványosítás egész világra kiterjedő rendszere egyre több területet lefedve jelenleg is folyamatosan fejlődik és bővül. A szabványosítás alapvető célja a kereskedelem műszaki akadályainak elhárítása, amelyet a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó általánosan és ismételten alkalmazható szabályok és szabályrendszerek kialakításával kíván elérni. A környezeti címkézés hitelességére, minőségére vonatkozó pontos és rendszerezett ismereteket nemzetközi szabványokból is nyerhetünk.

A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (a továbbiakban: ISO) 1947-ben alakult meg. Létrehozását az ipari szabványok nemzetközi koordinálása és egyesítésének elősegítése céljából 25 ország nemzeti szabványosítással foglalkozó képviselői határozták el.

Minden belépő országból egy tagja lehet az ISO-nak, és valamennyi tag egy szavazattal rendelkezik. Hazánkat az ISO-ban a Magyar Szabványügyi Testület, az MSZT képviseli. A szavazatok egyenértékűek, függetlenül attól, hogy az adott ország milyen méretű és milyen erős a gazdasága, mekkora szerepet játszik a világpiacon, mekkora súlya van a világkereskedelemben.

Az ISO (International Organization for Standardization) önmaga nem állapít meg szabályokat, nem alkot törvényeket, mint ahogy annak ellenőrzésével sem foglalkozik, hogy a szabványait felhasználók az azokban lefektetett követelményeknek megfelelően járnak-e el, vagy sem. Ez az értékelő ellenőrzés a hatóságok feladata akkor, ha az érintettek az ISO szabványokat beépítették a jogszabályokba, minden más esetben pedig a gyártók és vásárlóik saját ügye.

Az ISO szabványokat a piaci igényeknek megfelelően, azoknak az ipari, műszaki és kereskedelmi szektoroknak a szakértői dolgozzák ki, amelyek az adott szabvány létrehozásának szükségességét felvetették. Az ISO szabványok az érdekelt felek között létrejött nemzetközi műszaki megállapodások, amelyek lehetővé teszik a technológiák világméretű egyeztetését. Az ISO fő tevékenysége ezeknek a nemzetközi konszenzusoknak a kialakítása.

Az ISO és a környezetvédelem

Az ISO a termékek és eljárások szabványosítása mellet kiterjesztette tevékenységi körét a vállalatirányítási rendszerek (ISO 9000 sorozat) és a környezetvédelem (ISO 14000 sorozat) területére is. A termékek környezetvédelmi minősítésével és címkézésével foglalkozó ISO 14020 szabványsorozat célja, hogy a címkézésre olyan nemzetközileg elfogadott és összehangolt kritériumokat és módszereket határozzon meg, amelyek biztosítják a hitelességet és az egyenlő esélyeket.

A környezeti címkézésre vonatkozó szabványok

A 14020 sorozat szabványai segítenek a gyártóknak és a kereskedőknek, hogy a saját zöld címkéikkel és nyilatkozataikkal hatásosan és pontosan tájékoztathassák a vásárlókat a termékek környezetvédelmi előnyeiről, megőrizzék és erősítsék vásárlóiknak a termékekbe vetett bizalmát. Segítenek a fogyasztóknak is, mert hozzájárulnak ahhoz, hogy a fogyasztók világos és pontos információkat kapjanak a termékekről, ami megkönnyíti a döntésüket. Hasznosak továbbá a környezetpolitika számára is, mert a szabványokhoz igazodó címkézés így hasznos környezetpolitikai eszköz lehet.

A szabványsorozat első eleme, a Környezeti címkék és nyilatkozatok. Általános elvek című MSZ EN ISO 14020:2000 szabvány – a címének megfelelően – meghatározza a környezetvédelmi címkézés és a környezeti nyilatkozatok kidolgozásának és használatának alapelveit. Felvázolja azokat az alapelveket, amelyek a sorozat mindegyik címkézési szabványára érvényesek, de elsősorban azoknak a vállalkozásoknak szól, akik saját címkét vagy nyilatkozatot készítenek. Ezeket az alapelveket bárki használhatja, aki olyan környezetvédelmi nyilatkozatot készít, amelyre még nincsenek speciális szabványok

A környezeti címkék és nyilatkozatok egyes típusaira vonatkozó alapelveket és eljárásokat a 14024, a 14021 és a 14025 szabványok tartalmazzák.

A sorozat elemei közül a 14024 szabvány foglalkozik a legismertebb címkézési módszerrel, az ökocímkékkel. Ez a címketípus szolgáltatja a legmegbízhatóbb információt a vevő számára, hiszen a sikeres pályázathoz a termékcsoportra jellemző, előre meghatározott követelményeket kell teljesíteni, amelyet független, államilag elismert illetékes testület ellenőriz. A vásárlók érdekeit szolgálja, hogy nemcsak környezetvédelemmel kapcsolatos követelményeket, hanem a termék használhatóságára vonatkozó feltételeket is teljesíteni kell. Csak kiváló minőségű termék nyerheti el a környezeti címkét.

A program létrehozásának és működésének 18 alapelve:

• önkéntesség;
• az ISO 14020 szabvánnyal való összhang;
• összhang a vonatkozó jogszabályokkal;
• teljes életciklus figyelembe vétele;
• szelektivitás;
• előre meghatározott követelmények;
• jó alkalmazhatósági tulajdonságok (jó minőség);
• a követelmények rendszeres felülvizsgálata;
• konzultáció az érdekelt felekkel;
• megfelelőség tanúsítás;
• átláthatóság;
• szükségtelen kereskedelmi akadályok elkerülése;
• hozzáférhetőség;
• a követelmények tudományos megalapozottsága;
• érdekütközések elkerülése;
• díjak;
• bizalmas ügykezelés;
• kölcsönös elismerés.

A 14021 szabvány célja, hogy a gyártó, forgalmazó, szolgáltató által a vásárlónak nyújtott környezetvédelmi információnak valódi tartalma legyen, elősegítve a fogyasztók pontosabb tájékoztatását. Meghatározza azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén jogos a terméken feltüntetni környezetvédelmi kijelentést. Útmutatást ad a konkrét előnyök helyes bemutatására. Nem felel meg például a szabványnak az olyan általános kijelentés, mint környezetkímélő, zöld, környezetbarát, nem szennyező, stb.
 

12. ábra: A Möbius hurok félrevezető formája, illetve a valódi információt hordozó változatai

Az ábrán látható Möbius hurok szimbólumot több újrahasznosítással kapcsolatos jelölés használja, azonban e jelölések szám, vagy rövidítés formájában hordozzák a hiteles információt (papíripari terméken az újrahasznosítás arányát, műanyag terméken a műanyag típusát). Kiegészítés nélkül azonban önkényes, félrevezető jel.

A szabvány szerint a megfelelő közlemény fő jellemzői:

• pontos és nem félrevezető;
• számszerű és bizonyítható;
• nem félreértelmezhető;
• jellemző az adott termékcsoportra;
• egyértelmű, bemutatja, hogy a termék egészére, vagy annak csak egy részére (pl. a csomagolásra) vonatkozik;
• specifikus;
• mentes olyan ismétlésektől, ami több előny látszatát kelti;
• nem sugallja, hogy független harmadik fél igazolta;
• nem hangsúlyozza olyan összetevő „mentességét”, amelyet sohasem alkalmaztak a termékcsoportban.

A vevő számára a környezeti közlemény kevésbé megbízható, hiszen maga a gyártó, forgalmazó vagy szolgáltató, tehát az érdekelt fél állítja a termék kedvező környezeti tulajdonságait, mégis nagy előnye a szabványnak, hogy előírásait követve az önkényes, tartalom nélküli kijelentéseket hitelesebb információ váltja fel. A szabványnak való megfelelés azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a gyártó, forgalmazó a termék életciklusának egy olyan szakaszát emeli ki, amelynek elenyésző a környezeti hatása, az életciklus további, jelentős környezeti terhelést okozó szakaszaival szemben.

Az ISO 14025:2006 szabvány által szabályozott III. típusú környezetvédelmi nyilatkozat a két korábbi módszer több elemét is egyesíti. A termék vagy szolgáltatás környezeti hatásáról a gyártó vagy a forgalmazó nyilatkozik, a nyilatkozatban feltüntetett paramétereket pedig az ISO 14040 szabványsorozat alapján végzett életciklus elemzéssel határozzák meg. A nyilatkozat hitelét független, harmadik fél által kiadott tanúsítvány biztosítja. A részletes és alapos nyilatkozat főleg a megfelelő szakértelemmel rendelkező üzletfelek számára készül, de hasznos lehet az érdeklődő vásárló számára is, ha döntése előtt (pl. az internetről letöltve a nyilatkozatokat) össze tudja hasonlítani a választható termékek környezeti tulajdonságait. Nagy értékű fogyasztási cikkek internetes kereskedelmének fejlődésével nő a jelentősége ennek a lehetőségnek. Figyelemre méltó, hogy a hangsúly nem annyira a határértékek túllépésének elkerülésén, mint inkább a termékek környezeti teljesítményének összehasonlíthatóságán van.

A környezeti nyilatkozat alapelvei:

• érvényesek rá az ISO 14020 szabványsorozatban lefektetett alapelvek;
• önkéntes rendszer;
• életciklus elemzésen alapul;
• modulos felépítésű;
• az érdekelt felek bevonásával kell kialakítani;
• a termékek összehasonlítására ad lehetőséget;
• tanúsított;
• rugalmas;
• átlátható.

A lábnyom-információ közlésének alapelvei, követelményei és irányelvei (ISO 14026:2017) szabvány abban mutat irányt, hogy hogyan lehet a környezeti lábnyommal kapcsolatos információkat világosan és átlátható módon kommunikálni. Tartalmazza a lábnyomra vonatkozó nyilatkozatokban használható, nemzetközileg elfogadott fogalmakat és ezek definícióját, útmutatást ad a lábnyom számításánál figyelembe veendő környezeti tényezők kiválasztásához, és meghatározza a kommunikációs program felállítására vonatkozó követelményeket.

A 14027 szabvány azokat az általánosan elfogadott alapelveket, követelményeket és útmutatásokat foglalja össze, amelyek a jó minőségű termékkategória szabályok (PCR – Product Category Rules) elkészítésénél alkalmazhatók. A termékkategória szabályok írják elő, hogy egyes termékkategóriák esetében milyen jellemzőkkel foglalkozzanak a III. típusú környezetvédelmi terméknyilatkozatok. A szabványban leírt alapelvek és követelmények elősegítik a nyilatkozatok összehasonlíthatóságát.

A lábnyomszámítás és a termékkategória szabályok alkalmazása egyelőre a kezdeti lépéseknél tart, elterjedésük csak évek múlva várható.

Miért jobb az EMAS, mint az ISO 14001?

Az EMAS néhány dologban túlmutat az EN ISO 14001:2015 szerinti szabványon (a továbbiakban: ISO 14001), így az ISO 14001 szabvánnyal rendelkező cégek néhány plusz lépéssel megszerezhetik az EMAS regisztrációt is.

Az EMAS és az ISO 14001 egyaránt a színvonalas környezetgazdálkodást szolgálja, mégis gyakran egymás vetélytársának tekintik ezt a két rendszert. Az Európai Bizottság elismeri, hogy az ISO 14001 szabvány teljesítése az EMAS rendszerhez vezető út egyik fontos állomása lehet, hiszen a szabvány által támasztott követelmények voltaképpen az EMAS szerves részét képezik. Ha egy szervezet EMAS rendszerelemként beépíti az ISO 14001 szabványt irányítási rendszerébe, az ISO 14001 minősítés birtokában anélkül állhat át az EMAS rendszerre, hogy ismételten számot kellene adnia az ISO szerint már tanúsított teljesítményről. Az ISO 14001 szerinti tanúsítással ugyanis az EMAS-minősítés megszerzésének legfontosabb lépései teljesülnek. Ily módon nincs szükség hivatalos környezeti állapotfelmérésre sem, amennyiben az ISO 14001 szerinti tanúsítással rendelkező környezetközpontú irányítási rendszerben figyelembe veszik az EMAS-rendelet I. mellékletében foglalt környezeti tényezőket.

A piacon jelenleg az EMAS minősül a leghitelesebb, legmegbízhatóbb környezetvédelmi vezetési rendszernek, számos elemmel egészítve ki az ISO 14001 nemzetközi szabvány követelményrendszerét:

• Előzetes környezeti állapotfelmérés: az EMAS előírásai szerint a szervezettel kapcsolatos környezeti tényezők meghatározása céljából előzetes környezeti állapotfelmérést kell végezni.

• Pártatlanul érvényesített környezetvédelmi adatok;

• A jogszabályok betartását tanúsító kormányzati jóváhagyás: kizárólag az a szervezet részesülhet EMAS-minősítésben, amely maradéktalanul megfelel minden környezetvédelmi jogszabálynak;

• A környezetvédelmi jogsértésekből fakadó szankciók kisebb kockázata;

• Szigorúbb követelmények a környezeti teljesítmény mérése és értékelése tekintetében meghatározott célok és célkitűzések alapján

• A környezeti teljesítmény folyamatos javítása iránti elkötelezettség: az EMAS-minősítésre pályázó szervezetnek el kell köteleznie magát környezeti teljesítménye folyamatos javítása iránt. A környezeti teljesítményt környezeti hitelesítő értékeli;

• Szervezeten belüli és szervezetek közötti, több éves időszakra vonatkozó összehasonlítást lehetővé tevő környezeti alapmutatók;

• A munkavállalók bevonása, elköteleződésük növelése és nyitottság a szélesebb nyilvánosság felé: az EMAS-minősítéssel rendelkező szervezet tanúsítani tudja, hogy nyílt párbeszédet folytat a munkavállalókkal és az egyéb érdekeltekkel, többek között a helyi hatóságokkal és a beszállítókkal;

• A szélesebb nyilvánosság tájékoztatása a hitelesített környezetvédelmi nyilatkozat révén: a szervezetnek nyilatkozatot kell közzé tennie környezeti teljesítményéről. A környezetvédelmi nyilatkozat ismerteti a környezeti célok tekintetében elért eredményeket és a szervezet környezeti teljesítményének folyamatos javításához szükséges jövőbeni lépéseket.

A szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről szóló 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I., II. és III. mellékletének módosításáról szóló 2017/1505/EU rendelet táblázatos formában összegzi az EMAS által megfogalmazott többletkövetelményeket az ISO 14001 szabványhoz képest.

---

A fenntartható fogyasztás ösztönzése