A fenntartható fogyasztás ösztönzése

A fenntartható fogyasztás ösztönzése

Mit tehetünk mi?

Az előbbiekben már utaltunk arra, hogy a gyártók mellett a fogyasztók is – környezettudatos vásárlóként – sokat tehetnek az indokolatlan fogyasztás visszaszorítása és a környezetbarát termelés elősegítése érdekében.

A Századvég Alapítvány 2019-es felmérése alapján a megkérdezettek (1000 fő) rendszeresen vásárolnak környezetbarát termékeket, döntésüket pedig nagyban befolyásolja a környezetbarát jelölés feltüntetése. Ahogy a lenti diagram is mutatja, a megkérdezettek 24,4%-a biztosan megvásárolja, 55,8%-a pedig elgondolkodik a környezetbarát termék megvásárlásán.

A felmérés rámutatott arra, hogy a megkérdezettek számára a 4. legfontosabb szempont vásárláskor a környezetbarát jelleg, a minőség a hazai eredet és az ár után. A felmérésben részt vevők 60,2%- akár 10%-kal is többet hajlandó kiadni egy környezetbarát termékért. A legtöbben kedvenc márkájuktól vásárolnának zöldebb termékeket, 67,1% kipróbálná, 15,4%-a pedig biztosan azt vásárolná meg a hagyományossal szemben.

A fogyasztás ésszerűsítése csak a valóban szükséges termékek megvásárlásával és azon belül a fenntartható gyártás előtérbe helyezésével már önmagában is hatalmas lépést jelentene. Létezik olyan nagy online áruház, ahol már célzott keresővel szűrhetünk a környezetbarát termékekre.

szazadveg_kozvelemeny_kutatas.jpg

13. ábra: A Századvég Alapítvány 2019-es felmérése

További hasznos linkek a fenntartható fogyasztáshoz, amelyek legtöbbje webes felülettel és mobiltelefonos alkalmazással is elérhető:

Eddigi eredmények

A fenntartható életmód és fogyasztás elterjesztése érdekében számos program valósult már meg itthon. A Zöldlista Vásárló Program a tudatos vásárlást, környezettudatos fogyasztást népszerűsíti. A kampány célja, hogy a lakosok, a szükséges termékek listájával előzetesen felkészülve és többször használatos bevásárlótáskával induljanak vásárolni, döntsenek környezettudatosan, hogy minél kevesebb hulladék keletkezzen.

Több program, szemléletformáló kampány segítette az élelmiszerpazarlás csökkentését. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület az élelmiszer-kereskedelmi láncokkal, gyártókkal együttműködve évi több ezer tonna élelmiszert mentett meg a kidobástól „Az Élelmiszer Érték!” kezdeményezés részeként. 2016-ban indította el a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a „Maradék nélkül” programot, amelynek részeként iskolai programok valósultak meg, oktatási segédanyagok és ágazati útmutatók készültek az élelmiszerpazarláshoz vezető problémák azonosítása, az élelmiszerhulladék megelőzése és a jó gyakorlatok közreadása érdekében.

Teremtésvédelem

A fenntartható fogyasztás, a fogyasztási igények mérséklése érdekében tett erőfeszítésekhez több egyház is számos kezdeményezéssel csatlakozott (pl. öko mozgalmak és konferenciák létrehívásával; fenntarthatósággal kapcsolatos díjak, pályázatok kiírásával; illetve intézményeik környezettudatos példamutatásával, stb.).

A „Laudato si’ (Áldott légy) - a közös otthonunkra való figyelemről” című – a Vatikánban 2015-ben bemutatott – pápai enciklika kapcsán több egyház és felekezet részvételével a Földművelésügyi Minisztérium 2015-ben konferenciát szervezett az egyházak környezetvédelmi tevékenységeiről. Az enciklikával Ferenc pápa a mai világot élénken foglalkoztató ökológiai kérdéseket az egyházi tanítás első vonalába emeli, mindemellett felszólítja az emberiséget, hogy indítson párbeszédet arról, hogy hogyan alakítsa a bolygó jövőjét.

2016-ban Tihanyban az EMMI és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága közös szervezésében rendeztek vallásközi konferenciát, amely a „Közös gondolkodás a jövőnkről” címet viselte, és az ENSZ fenntartható fejlődési célkitűzései szolgáltak alapul az előadásokhoz és kerekasztal-beszélgetésekhez. A teremtésvédelem vagy teremtésmegőrzés a teremtett világ védelme, megőrzése az utókor számára. A teremtésvédelem ügye lendítő erő lehet eredendő küldetésünk megvalósításához; sőt: bátran állíthatjuk, hogy annak egyik legidőszerűbb formája. Hiszen az evangélium a mindenkori emberi közösség legégetőbb kérdéseire kínál gyógyírt. Nyilván nem véletlen, hogy az Egyház Tanítóhivatala, ezen belül maga a Pápa is megszólalásaiban kiemelten hangsúlyozza ennek a felelősségvállalásnak a fontosságát.

A Ferenc pápa első önálló enciklikájának is tekinthető Laudato si’ (Áldott légy) több szempontból is jelentős dokumentum. A pápa arra kíván rávilágítani, hogy földünkön nem pusztán a természeti környezet vesz körül bennünket, hanem az emberi környezet is. Mivel minden élőlény ehhez a közös otthonhoz tartozik, egyszerre kell gondját viselnünk mindennek és mindenkinek. Ferenc pápa enciklikája abban is különleges, hogy átfogó, integrális ökológiára tesz javaslatot. A természetet ugyanis csak úgy tudjuk megóvni, ha földi környezetünkhöz való viszonyainkon túlmenően az embertársainkhoz és Istenhez fűződő kapcsolatunkon is változtatunk. És mivel minden mindennel összekapcsolódik, csak úgy lehetünk úrrá a környezeti válságon, ha az egész emberiség változtat az életfelfogásán és az életvitelén; vagyis az ökológiai megtérés erkölcsi-társadalmi megtérést feltételez.

A civil szervezetek is több, a fenntartható életmód és fogyasztás iránti igény növelését elősegítő programot valósítottak meg. A Tudatos Vásárlók Egyesülete a háztartások környezeti terheinek csökkentését, a fenntartható fogyasztási és életmódbeli szokások elterjesztését segítő ÖkoKör program mellett elindította az ÖkoKör Kamra programot a táplálkozás egészségesebbé és környezettudatosabbá tétele, illetve 2019-ben a „Tiszta Otthon” ÖkoKört az egészségesebb és környezetkímélőbb tisztítás, takarítás elterjesztése érdekében. A Humusz – egy hulladék megelőzéssel foglalkozó civil szervezet –online, térképes és szöveges keresővel ellátott adatbázist hozott létre a javítóműhelyekről, szakemberekről, ezzel ösztönözve a lakosokat a különböző termékek javíttatására.


A fenntartható szervezeti (vállalati) gondolkodás ösztönzése

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (Business Council for Sustainable Development in Hungary, BCSDH) által, a vállalati fenntarthatóság komplex értelmezéséről kiadott ajánlása a vállalati vezetők számára fogalmaz meg alapelveket.

Az ajánlás elérhető a BCSDH honlapján:

https://bcsdh.hu/wp-content/uploads/2013/01/BCSDH_ajanlas_HU_LowRes.pdf

A BCSDH küldetésének tartja aktívan előmozdítani a tagvállalatai körében a fenntartható fejlődés három alappillérének (a gazdasági eredményesség, az ökológia egyensúly és a társadalmi életminőség elveinek) a gazdasági gyakorlatba való átültetését és alkalmazását, ezáltal új és innovatív megoldásokkal növelni a versenyképességüket, és egyben hozzájárulni a magyar gazdaság és társadalom fenntartható fejlődéséhez.

A szervezeti fenntarthatóság kialakításához nyújt kiváló eszközt az EMAS (bővebben lásd 5.2. fejezet).


Az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés bizottsága

Az Országgyűlés korábbi, 1990 óta működő önálló környezetvédelemmel foglalkozó állandó bizottságának mai neve.

Feladatai a törvényalkotással és a törvények végrehajtásának ellenőrzésével kapcsolatosak, emellett pedig a különböző meghallgatások, tájékoztatók tartása és nemzetközi együttműködések kialakítása, fenntartása.