Zaj elleni védelem - Zajcsökkentés

A környezeti zaj csökkentésének lehetőségei

A környezeti zaj csökkentése három jellemző módon történhet:

csökkentés a forrásnál (magának a zaj keletkezésének megakadályozása);
beavatkozás a zaj terjedési útján (pl. árnyékolás zajvédő fallal);
csökkentés a „terhelés” helyén (pl. fültok, füldugó alkalmazása).

A leghatékonyabb és ezért a leggazdaságosabb és legeredményesebb zajcsökkentés az, amikor a forrásnál avatkozunk be.

Üzemi zajforrások

Üzemi zajforrások esetén a következő főbb lehetőségek állnak rendelkezésünkre a zaj csökkentésére:

kisebb zajt eredményező technológiai módosítások, berendezésen történő átalakítások (pl. ventilátorlapátok típusának, kialakításának módosítása);
a zajforrás leárnyékolása, tokozása;
a zajforrás elhelyezése (a védett környezettől távol, árnyékolt helyen), a sugárzás irányának megváltoztatása;
áramlások turbulencia- és kavitáció-mentességének biztosítása;
hangtompítók felhelyezése;
technológiai épületek hangszigetelésének megerősítése (szabad/nyitott felületek megszüntetése);
zajos technológiák működtetési idejének csökkentése;
éjszakai üzemidő csökkentése, megszüntetése.

1. kép: Elszívó ventilátor tokozása - előtte és utána (Fotó: Fonor Kft.)

Szabadidős zajforrások

Szabadidős zajforrások esetén a következő főbb lehetőségek állnak rendelkezésünkre a zaj csökkentésére:

megfelelő (védendő területtől távol eső) helyszínválasztás;
a forrás kibocsátásának optimalizálása (pl. „limiterek” beiktatásával);
különösen zavaró hangeffektusok kerülése;
szabadban történő működtetés/üzemeltetés elkerülése;
zárt helyszín esetén az épület megfelelő hangszigetelésének kialakítása (szabad, nyitott felületek megszüntetése;
egyéb kapcsolódó zajforrások (pl. vendégforgalom, parkolás) minimalizálása;
éjszakai működtetés csökkentése, megszüntetése.

Közlekedési zajforrások

Közlekedési zajforrások esetén a következő főbb lehetőségek állnak rendelkezésünkre a zaj csökkentésére.

Valamennyi közlekedési mód esetén:

kisebb zajt kibocsátó járművek üzemeltetése (közúti, vasúti és légi forgalom);
közlekedési útvonalak, nyomvonalak védett területtől távol, irányukba árnyékoltan történő elhelyezése;
az éjszakai forgalom (egyéb működtetés) csökkentése, esetleg megszüntetése.

Közúti közlekedési mód esetén:

sebességcsökkentés (pl. városon belüli „tempo 30-as” övezetek, gyorsforgalmi utak érzékeny szakaszain 100 km/h-s korlátozás);
útburkolat minőségének javítása (pl. sima aszfaltburkolat, nagy sebességek esetén „csendes aszfalt” alkalmazása; díszkő, vagy kockakőburkolatok kerülése);
teherjárművek lakóterületen belüli forgalmának minimalizálása;
folyamatos forgalom feltételeinek biztosítása (pl. „zöldhullám”);
végső esetben zajvédő falak kiépítése.

2. kép: Zajvédő falak Győr belterületén (Fotó: Berndt Mihály)

Vasúti közlekedési mód esetén:

sebességcsökkentés lakóterületek közelében;
pályatestek zaj- és rezgésszigetelt kialakítása;
folyamatos pályakarbantartás (pl. síncsiszolás);
hangjelzések előírások szerinti minimális használata;
utastájékoztató hangrendszerek akusztikai optimalizálása;
motorjáratások (pl. diesel járművek téli üzemeltetése) idejének csökkentése, védendő épületektől távolabb történő végrehajtása;
végső esetben zajvédő falak kiépítése.

3. kép: Zajcsökkentett füves villamospálya a budapesti Kőrösi Csoma Sándor úton (Fotó: Berndt Mihály)

Légi közlekedési mód esetén:

repülési útvonalak környezeti zaj szempontú megtervezése, előírása és ellenőrzése;
minimális zajterhelést okozó repülési módok alkalmazása (fel- és leszállási műveletek).

Mit tehetek én a csendesebb környezetért?

Figyeljünk egymásra, és ne tegyünk olyat, amit nem szeretnénk, ha mások tennének velünk!

Autósok figyelmébe:

javíttassuk meg időben rossz, és emiatt hangos kipufogónkat;
ne hangosan hallgassuk az autórádiót (főleg éjszakai időszakban, városon belül);
ne csapdossuk, finoman csukjuk be autónk ajtaját;
kerüljük a túlzottan „sportos” vezetést, mert ez erőteljes gyorsítást, intenzív fékezést jelent – mindkettő zajhatása jelentős;
ne dudáljunk feleslegesen (tartsuk be a KRESZ előírásait);
ne növeljük gyorshajtással embertársaink zajterhelését;
csak akkor üljünk autóba, ha az mindenképp szükséges (pl. szállítunk valamit), egyébként válasszuk a közösségi közlekedést!

Az emberi együttélés szabályainak betartása, a zajvédelmi ismeretek terjesztése, a megfelelő szemlélet kialakítása ugyanolyan, ha nem több eredménnyel jár, mint a nagy költséggel megvalósított zajcsökkentés, bár egyik a másikkal nem helyettesíthető.

Gondoljunk szomszédainkra, tágabb környezetünkre is:

nem mindegy, mikor és hogyan végezzük lakásunk karbantartását, felújítását, gépi kerti munkánkat (ha lehet, jelentős zajkeltés előtt értesítsük szomszédainkat, mettől meddig számíthatnak erre);
kerüljük a reggel 6 óra előtt, és este 10 óra utáni hangos tevékenységeket (tv-nézés, zenehallgatás, zajos barkács tevékenységek, fűnyírás és egyéb zajos kerti munkák);
gyakrabban teremtsünk csendet: gondoljuk át szokásainkat: feltétlenül szólnia kell a háttérben a zenének, rádiónak vagy tévékészüléknek?
légtelenítsük kavitáló vízvezeték hálózatunkat;
kutyát sem ajánlott olyan lakótelepi lakásban tartani, ahol ugatása zavaró (a kutyának sem optimális egy ilyen helyzet);
gondoskodjuk arról, hogy rezgést keltő háztartási gépeink ne érintkezzenek közvetlenül szomszéd fallal, padozattal (pl. mosógép alá rezgésszigetelő szőnyeg elhelyezése);
amikor zajkibocsátással üzemelő háztartási gépet (mosógép, hűtőgép, klíma stb.) vásárolunk, nézzük meg az energiacímkén megadott zajadatot (legalább összehasonlítás céljából), és ezt is figyelembe véve döntsünk a megvásárlásáról;
hangfalat ne helyezzünk a szomszéddal határos falra;
gondoskodjunk arról, hogy társasházi lakásban kerámiapadlózat, parketta alkalmazása esetén szigetelő anyag kerüljön ezek alá beépítésre (utólag már nem lehet ezen változtatni);
felelős állampolgárként aktívan vegyünk részt tágabb környezetünk (település, városrész stb.) zajállapotának alakításában, ismerjük meg a jelenlegi helyzetet, tapasztalatunkkal, ötleteinkkel segítsük a stratégiai zajtérképekre épülő intézkedési tervek összeállítását – és erre a lehetőségre hívjuk fel ismerőseink figyelmét is.

Kiadványaink

Tartalma:

Általános, alapvető ismeretek a hangról, zajról
A hallás biológiai alapismeretei, a fül működése
A környezeti zaj elleni védelem alapjai
A zaj társadalmi, gazdasági hatásai
Felelős várostervezés
Az Európai Unió zajpolitikája
Mit tehetek én magam a csendes környezetért
Érdekességek (pl. miért dörög az ég, zúg a tenger)

A kiadvány elkészítésében közreműködött a Fővárosi Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya.

Tartalma:

CD melléklet – hangmintákkal, azok leírásával (több, mint 50 db)
Hangtani alapfogalmak, hangjelenségek
Egyszerű (játékos) „hallásteszt” lehetősége
Zajcsökkentés, a környezeti zaj kezelése
Hallássérült hallásának szimulációja
Hangképek

Kinek szól?

Pedagógusoknak – oktatási segédanyag
Minden érdeklődőnek!

A kiadvány a svájci SUVA cég támogatásával és engedélyével készült.