Hazai levegőminőségi körkép
A települések levegőminőségét jelenleg jellemzően (a meteorológiai helyzet és a földrajzi elhelyezkedés mellett) a lakossági fűtés határozza meg. Egyre közvetlenebb a lakosság felelőssége a szennyezettség kialakulásában. Ennek beláttatása, a lakosság széles tömegei számára elérhető, megfelelően alacsony kibocsátású fűtési és közlekedési módok, lehetőségek biztosítása komoly kihívás. Emellett természetesen a forgalmas utak mentén a közlekedés továbbra is a mértékadó légszennyező forrás.
A kisméretű részecskék (PM10 és PM2,5 - hétköznapi nevén szálló por, tudományos néven aeroszol) éves légszennyezettségének alakulása
A légszennyező anyagok közül az egészségre a legnagyobb veszélyt a kisméretű részecskék (PM10 és PM2,5) jelentik. (A PM10 alatt a 10 mikrométernél kisebb aerodinamikai átmérővel rendelkező aeroszol részecskéket értjük. PM2,5 alatt ennek egy „részhalmazát”, ami az ennél kisebb, 2,5 mikrométernél kisebb aerodinamikai átmérővel rendelkező aeroszol részecskéket jelenti. Ez utóbbi jelenti a nagyobb egészségkockázatot.)
A kisméretű részecskék koncentrációjának alakulása változatos képet mutat, emelkedő, illetve csökkenő tendencia is előfordult az évek során. A vizsgált időszakot tekintve (2008-2019) az éves szennyezettség időnként meghaladta a jogszabályban előírt maximum értéket (40 µg/m3). A napi határérték (50 µg/m3) túllépő mérőállomások aránya ingadozó, de enyhe csökkenő tendencia itt is megfigyelhető. Az intézkedések ellenére egyes mérőállomásokon továbbra is regisztrálnak éves és napi határérték-túllépést. Az előző évhez képest a 2019. év kedvező képet mutat.
2. ábra: A PM10 határértékeket túllépő állomások statisztikája (adatok forrása: OMSZ)
A 2,5 μm átmérőjű, illetve ennél kisebb részecskék (PM2,5) környezeti levegőben mért koncentrációjára vonatkozó éves egészségügyi határérték 2015. január 1. óta 25 µg/m3. Határozott trend nem állapítható meg ennél a szennyezőanyagnál, az ingadozás követi a fűtési időszak hőmérsékleti ingadozásait. Ennek oka, hogy a PM2,5 kibocsátás fő forrása a lakossági fűtés. A mérőállomásokon a levegőben mért éves átlagkoncentráció 2019-ben 11,5 - 24,1 µg/m3 között alakult, ennél magasabb, azaz határértéket meghaladó szennyezettséget nem mértek hazánkban.
A nitrogén-dioxid (NO2) koncentrációjának alakulása
A magyar szabályozás a nitrogén-dioxid koncentrációra éves (40 µg/m3), napi (85 µg/m3) és órás (100 µg/m3) egészségügyi határértéket ír elő, amely órás határérték szigorúbb a levegőminőségi irányelvben meghatározott 200 µg/m3-nél. 2005 óta a levegő NO2 koncentrációja az országban 2 állomáson haladta meg folyamatosan az éves egészségügyi határértékeket. 2019-ben 3 állomáson fordult elő az éves, 3 állomáson a napi, és további 30 állomáson az órás határérték túllépése.
Az ózon (O3) éves koncentrációjának alakulása
A talajközeli ózonszennyezettség szintje az UV-B sugárzás erősségének megfelelően változik, így azokban az években magasabb, amikor a nyári időszakban több a napsütéses napok száma. 2012 kiemelkedően napos év volt (2404 napos óra), és ez megmutatkozott a talajközeli ózonkoncentráció emelkedésében is.
A kén-dioxid (SO2) koncentrációjának alakulása
Magyarországon a levegőben mért légszennyező anyagok között – alacsony koncentrációjának köszönhetően – a kén-dioxid jelenti a legkisebb kockázatot a környezetre. A magyar szabályozás a kén-dioxid koncentrációra éves (50 µg/m3), napi (125 µg/m3) és órás (250 µg/m3) egészségügyi határértéket ír elő, de az órás határérték szigorúbb a levegőminőségi irányelvben meghatározott 350 µg/m3-nél. 2005 óta a levegő SO2 koncentrációja az országban sehol sem haladta meg az éves és a napi egészségügyi határértékeket. Órás határérték-túllépés csak néhány esetben történt, azonban ezeknek a túllépéseknek a maximuma a legtöbb esetben az EU-s határérték, vagyis 350 µg/m3 alatt maradt. A ritkán előforduló órás határérték-túllépés egyértelműen a lakossági széntüzeléshez köthető. 2019-ben az éves és a napi egészségügyi határértéket egyik állomás sem lépte túl, továbbá órás határértékátlépést is csak egy alkalommal mértek. A 2018. évhez képest a mérőállomásokon csökkenés és emelkedés is előfordul, de még így is jóval az éves határérték alatt maradnak az éves átlagértékek.
Levegőminőségi tervek
PM10 Csökkentési Program és az Országos Levegőterhelés-csökkentési Program
Légszennyezéssel összefüggő irányelvek és rendeletek