A környezetvédelem jelentősége, célja és meghatározó eseményei

Honlapunk célja

A honlap létrehozásának célja egyrészt, hogy az olvasó átfogó képet kapjon a környezetvédelem állami feladatainak ellátásáról, másodsorban pedig az Agrárminisztérium által végzett környezetvédelmi feladatokról. A honlap áttekintése során egyaránt hasznos ismeretekhez juthatnak a környezetvédelem iránt érdeklődő diákok, a pályakezdők és a gazdasági élet szereplői. Információkat szerezhetnek továbbá azok is, akik valamilyen környezeti problémával szembesülnek, de nem tudják, milyen lépéseket tehetnek, kihez fordulhatnak a probléma megoldása érdekében. Reméljük, hogy a honlappal nemcsak ismereteket sikerül átadni, hanem a környezet védelme iránt elkötelezett állami szereplők munkáját is közelebb hozhatjuk Önhöz!


Mi a környezet?

A környezet egy folyamatos változásban lévő rendszer, amelynek fogalmát a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Környezetvédelmi törvény) a következőképpen határozza meg: a földnek, a levegőnek, a víznek, az élővilágnak, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezetnek, továbbá ezek összetevőinek – mint környezeti elemeknek – a rendszerei, a folyamatai és a szerkezete.


Mi a környezetvédelem, és miért fontos?

A Környezetvédelmi törvény értelmében a környezetvédelem olyan tevékenységek és intézkedések összességét jelenti, amelyeknek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása.

A törvény szövegéből is következik, hogy a környezetvédelem egy olyan komplex megközelítésen alapuló folyamat, amelynek keretében a természeti környezet állapotát, a környezeti tényezőket és a társadalom gazdaságfejlesztését reális összhangba kell hozni a fenntartható fejlődés megvalósítása érdekében. A környezetvédelem célja a jövő generációja számára is kedvező minőségi feltételek megőrzése, ami a környezetre pozitív és negatív tevékenységek egyensúlyban tartásával érhető el.

Ennek megvalósítása érdekében az alábbi feltételeknek kell együttesen teljesülnie:

  • amit a környezetbe bocsátunk, az nem haladhatja meg a környezet befogadó/feldolgozó képességét, és
  • amit a környezetből kitermelünk, az nem haladhatja meg a környezet újratermelő képességét, továbbá
  • a nem-megújuló erőforrások felhasználásának a mértéke nem haladhatja meg azt az ütemet, amilyen arányban helyettesíteni tudjuk őket megújuló erőforrásokkal.

 

Forrás: Shutterstock - Az emberi tevékenység hatása

1. kép: Cél a környezetszennyezés megszüntetése, élhető környezet megteremtése

E feltételek teljesülése leghatékonyabb módon a környezetre vonatkozó jogszabályok megalkotásával érhető el. Ennek érdekében az elmúlt negyven évben számos környezetvédelmi jogszabály lépett hatályba, amelyek napjainkban a világ egyik legátfogóbb, korszerű normarendszerét alkotják. A környezetvédelmi szabályozásnak köszönhetően az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent a levegőbe, a vízbe és a talajba kerülő szennyezőanyagok mennyisége, éppúgy, mint az utóbbi években az üvegházhatású gázkibocsátás mértéke. A szabályozás eredményeképpen a vegyi anyagokra vonatkozó uniós szabályozás is korszerűbbé vált. Számos mérgező vagy veszélyes anyag – mint például az ólom, a kadmium és a higany – mára már csak korlátozottan használható a legtöbb, háztartásban előforduló termékben, melyből fakadóan az uniós polgárok a világon az egyik legjobb minőségű vízhez jutnak.


Hazánk jelentősebb környezetvédelmi eseményei

Az alábbi évszámok a hazai környezetvédelem jelentősebb eseményeit ismertetik*:

1400-as évek: Luxemburgi Zsigmond a bányászvárosokat érintő heves árvizek és sárlavinák pusztításának, valamint az igen nagymértékű talajerózió csökkenése miatt törvényben szabályozta a bányák körüli erdők használatát, kitermelését.

1700-as évek: Tessedik Sámuel munkásságának köszönhetően az Alföldön jellemző szikesedés és elsivatagosodás ellen a homokos talajokat szőlővel, valamint akácfákkal kötötték meg.

1802. Gróf Széchenyi Ferenc a nemzetnek ajánlotta fel könyvtárát, hogy ezzel megvesse „egy közmívelődési tudományos központ, egy nemzeti könyvtár" alapjait. Később ebből alakult ki a Magyar Természettudományi Múzeum.

1840. Törvényben tiltották meg a vizek szennyezését (a vizekről és csatornákról szóló 1840. évi X. törvénycikk).

1930-as évek: Rendszeressé vált a levegő korom- és kén-dioxid tartalmának mérése Budapesten.

1962. Hazánkban létrehozták az első, környezetvédelmi szakfeladatokat ellátó szervet, az Országos Természetvédelmi Hivatalt.

1964. Megjelent a vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény, amely az első szocialista időszakban alkotott környezetvédelmi jellegű jogszabály volt.

1968. Magyarországon – a világon elsőként – betiltják a DDT tartalmú szerek használatát.

DDT rovarirtó szer

 

 

 

 

 

 

 

1973. Megalakult a Hortobágyi Nemzeti Park, hazánk első nemzeti parkja, valamint az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési Főosztályán a Környezetvédelmi Osztály.

A Hortobágyi Nemzeti Park címere

1975. Megalakult az Országos Környezetvédelmi Tanács.

1976. Kihirdették az első hazai környezetvédelmi vonatkozású törvényt: 1976. évi II. törvény az emberi környezet védelméről.

1977. Magyarországon létrejött az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal.

1980. Magyarország csatlakozott az első, környezetvédelmi célokat megfogalmazó egyezményhez, a Genfi Egyezményhez, amely a nagy távolságra jutó, országhatáron átterjedő légszennyezésről szól.

1981. Megjelent az 56/1981. (XI. 18.) MT rendelet, a veszélyes hulladékok keletkezésének ellenőrzéséről és az azok ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységekről, amely az első hulladékgazdálkodási tárgyú jogszabálynak tekinthető.

1988. Megkezdte tevékenységét a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium (KVM), amely az Országos Vízügyi Hivatal (OVH) és az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal (OKTH) összevonásával jött létre.

1990. Létrejött a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (KTM), az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF), a Környezetvédelmi Főfelügyelőség és a környezetvédelmi felügyelőségek. Megalakul a Föld Napja alapítvány, megrendezik hazánkban az első ”Föld napja” eseményt. Megindult a TermészetBÚVÁR magazin.

1991. Először rendezték meg a Környezetvédő Szervezetek Országos Találkozóját.

1992. Megalakult a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége, 26 cég együttműködése révén.

1994. Létrehozták a Környezetbarát Termék Kht.-t.

1995. Hatályba lépett a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény.

1996. Hatályba lépett a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény. Elindult az Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP), amely elősegítette a hátrahagyott ipari szennyeződések megtisztítását és a kármentesítési intézkedések elvégzését.

1997. Kihirdették az I. Nemzeti Környezetvédelmi Programot.

1998. A területfejlesztés az agrártárcához került, és létrejött a Környezetvédelmi Minisztérium (KöM). Elkészült a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia.

1999. Magyarországon megszűnt az ólmozott benzin forgalmazása.

2000. A nagybányai Aurul bányavállalat által okozott környezetszennyezés során a létesítményből nagy mennyiségű cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz került a Lápos folyóba, majd ezen keresztül a Szamosba és a Tiszába.

2002. A Környezetvédelmi Minisztérium jogutódjaként létrejött a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM). Megalapították hazánk legfiatalabb, 10. nemzeti parkját, az Őrségi Nemzeti Parkot. Elindult a Nemzeti Agrár-Környezetvédelmi Program (NAKP).

2003. Kihirdették a II. Nemzeti Környezetvédelmi Programot.

2004. Hatályba lépett a Natura 2000 hálózattal kapcsolatos szabályozás.

2006. Kiírják az első "Zöld Óvoda" minősítő cím pályázatot.

2008. Az Országgyűlés elfogadta az első Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát.

2009. Kihirdették a III. Nemzeti Környezetvédelmi Programot. Megszervezték az első ÖKOINDUSTRIA kiállítást. A vásár szervezője a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége volt.

2010. Létrejött az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága. A csepeli szennyvíztisztító átadásával megszűnt a Dunába áramló nyitott csatornakivezetés Budapesten.

2010. október 4. Ajkai vörösiszap katasztrófa. Az ajkai timföldgyár Kolontár és Ajka között létesített vörösiszap tározójának gátja átszakadt. A kiömlő, több mint egymillió köbméternyi zagy elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely települések mélyebben fekvő részeit.

2011. Létrejött az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség. Megszervezték az első TeSzedd akciót. A Kormány a 1330/2011. (X.12.) Korm. határozattal elfogadja a Kisméretű Szálló Por (PM10) Csökkentés Ágazatközi Intézkedési Programját (bővebben ld. Kiemelt szakterületek - Levegőtisztaság-védelem fejezet).

2012. Létrejött a Nemzeti Környezetvédelmi Intézet (NeKI). 

2013. Jóváhagyták a Nemzeti Fenntarthatósági Fejlődési Keretstratégiát. Elindult a Tisza hulladéktól való megtisztítását célzó civil kezdeményezés, a PET Kupa.

2014. Magyarország először vett részt az Európai Hulladékcsökkentési Héten.

2015. Kihirdették a IV. Nemzeti Környezetvédelmi Programot. Elindult az OKIR (Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer), amely integrált rendszerként biztosítja a környezeti adatokhoz történő hozzáférést. Először szervezték meg a Fenntarthatósági témahetet az oktatási intézményekben, amelyen 700 iskola 3000 osztályából 60 000 tanuló vesz részt. Megrendezték az első Nemzetközi Természetfilm Fesztivált. Elkezdődött a „Fűts okosan!” kampány. Elindult a Vadonleső, amely meghirdette az „év emlőse” programot: minden évben más és más őshonos emlősállatunkra irányítja a figyelmet, elősegítve azok jobb megismerését és hatékonyabb védelmét. Megalakult a Herman Ottó Intézet, amelynek feladata a környezet állapotának figyelemmel kísérése volt.

2016. Létrejött az Életjelek Akció, melynek keretében modern hálózati vetélkedő és tudásmegosztás zajlik a területi köznevelési intézmények, illetve az egymást követő évfolyamok között (www.okoiskola.hu).

2017. Számos kültéri szoborral és installációval megszervezték az első Trash Art Magyarország művészeti programot.

2018. Átadták Magyarország addigi legnagyobb naperőművét, a 20 MW kapacitású, 45 hektárt elfoglaló naperőművet Felsőzsolcán (azóta Kaposváron 2021-ben megépült egy 100 MW kapacitású is). 

2018. Az Országgyűlés elfogadta a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát (NÉS–2), amely a 2018-2030-as időszakra vonatkozik.

2019. Elindult a LIFE-IP HungAIRy nevű projekt, amely célja hazánk levegőminőségének javítása, valamint a LIFE IP GRASSLAND-HU projekt, melynek célkitűzése a füves élőhelyek és az ezekhez kötődő fajok természetvédelmi helyzetének javítása és hosszú távú megőrzése.

2020. Elfogadásra került 4 újabb klímapolitikai dokumentum: a Nemzeti Energiastratégia 2030; Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT); az Első Éghajlatváltozási Cselekvési Terv; a Jelentés az éghajlatváltozás Kárpát-medencére gyakorolt esetleges hatásainak tudományos értékeléséről. Az Országgyűlés elfogadta a klímavédelemről szóló 2020. évi XLIV. törvényt.


A nemzetközi környezetvédelem meghatározó eseményei*

Kr. e. 2700. A Gilgames eposz szerint ekkor alkották meg az első erdővédelmi törvényeket. Ekkorra tehető az írott környezetvédelmi tárgyú jogalkotás megjelenése a világban.

Kr. e. 300. Az indiai Asóka király állatvédelmi törvényeket hozott, amely szerint minden életforma védendő.

Kr. u. 80. A római szenátus vízvédelmi törvényt hozott a száraz évszakra tekintettel.

Kr. u. 535. A Bizánci Birodalomban – Jusztiniánusz császár parancsára – törvény született arról, hogy az emberiség közös tulajdonát képezik a természet törvényei alapján a levegő, a folyóvíz, a tenger és a tengerpart.

1300-as évek: Franciaországban, majd Angliában kódexben szabályozták a fakitermelés mértékét.

1306. I. Edward angol király megtiltotta Londonban a szénnel való tüzelést, a Parlament ülésszaka idején.

1760-as évek: A philadelphiai bizottság célul tűzte ki a szennyvízkezelés és a hulladékgazdálkodás szabályozását

1872. Létrehozták a Yellowstone Nemzeti Parkot, mint a világ első nemzeti parkját.

1896. Svante Arrhenius (svéd kémikus) felfedezte a szén-dioxid üvegházhatását.

1939. Az USÁ-ban szmog-ellenes jogszabályokat vezettek be.

1947. Gandhi idején az indiai alkotmány részévé vált az a szabály, amely szerint minden indiai alapvető kötelezettsége a természet védelme, illetve állapotának javítása.

1952. december: Szmogkatasztrófa történt Londonban, amely miatt több mint négyezren haltak meg.

1955. Az amerikai kongresszus elfogadta a légszennyezés ellenőrzéséről szóló törvényt.

1956. A Minamata-öbölben (Japán) üzemelő vegyi gyár működése során több évtizeden át higanyt bocsátott a tengerbe. A hulladékban lévő kis mennyiségű szervetlen higanyt az iszap baktériumai erősen mérgező metil-higannyá alakították, amely felhalmozódott a halakban, kagylókban, és a táplálék révén a helyi lakosok szervezetébe jutott. A felhalmozódott higany rendkívül súlyos szervi elváltozásokat, idegrendszeri és mozgásszervi problémákat okozott ("Minamata-szindróma"). Ez az esemény vezetett végül a higanyról szóló Minamata Egyezmény megszületéséhez 2013-ban.

1961. Megalakult a Természetvédelmi Világszervezet, azaz a WWF (World Wide Fund for Nature).

1962. Megjelent Rachel Carson ”Néma tavasz” című könyve, amely az USA-ban országos vitát robbant ki a növényvédő szerek használatáról, a tudomány felelősségéről és a technológiai haladás szabályozásáról.

1963. Elfogadták a tiszta levegő törvényt az USÁ-ban, amelynek hatására jelentősen csökkent az országban a szén-monoxid, a szmog és az ózon mértékének szintje.

1968. Megalakult a Római Klub, amely az egyik legismertebb fenntarthatósággal foglalkozó nemzetközi szervezet. A szervezet céljaként tűzte ki maga elé a közös gondviselést és a felelősségvállalást az emberiség jövőjéért.

1969. U Than ENSZ főtitkár (1961–1971) felhívása nyomán megszületett az elhatározás az első környezetvédelmi világkonferencia összehívására.

1970. UNESCO 16. közgyűlése – Ember és Bioszféra Program címmel az ENSZ Nevelésügyi Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) kutatási programot indított a természeti környezet megóvásáért. Megszervezték az első Föld Napja rendezvényt az Egyesült Államokban (április 22.).

1971. Megalakult a Greenpeace környezetvédő szervezet.

1972. Megrendezték az I. Környezetvédelmi Világkonferenciát (United Nations Conference on the Human Environment) Stockholmban. Megjelent a Római Klub 1. jelentése J. Randers - D. Meadows: A növekedés határai c. könyve útján.

1976. Seveso (Olaszország) nevű városnak, a Chimiche Meda S. A. ipari üzemében 3.000 kg gáznemű vegyi anyag, többek között dioxin jutott a levegőbe és borította be a környéket. A baleset következtében a környékbeli állatok tömegesen pusztulni kezdtek, az embereken égésszerű bőrsérülések jelentkeztek. A dioxin-szennyezés súlyos betegségeket, köztük rákot okozott. A katasztrófa nyomán dolgozta ki az Európai Unió a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek ellenőrzéséről szóló EU Seveso Irányelveket. Ezek célja, hogy a jövőben a veszélyes anyagokkal összefüggő súlyos balesetek megelőzhetők legyenek, illetve azok következményeit csökkenteni és a magas fokú védelmet biztosítani lehessen. Magyarországon ez a szabályozás 2002 óta van érvényben.

1979. Elfogadták a nagy távolságra terjedő légszennyező anyagok csökkentésére vonatkozó Genfi Egyezményt.

1984. Bophalban (India) egy helyi vegyi üzemben bekövetkezett toxikus gázszökés miatt több mint 2.000 ember azonnal, 8.000 ember pedig két héten belül életét veszítette, 100.000 ember pedig súlyosan megsérült. A balesetet a világ legsúlyosabb ipari balesetei között tartják számon.

1985. Elfogadták a Bécsi Ózonréteg-védelmi Egyezményt.

1986. Csernobili atomkatasztrófa.

1987. Megjelent az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága (Brundtland-bizottság) „Közös jövőnk” című jelentése. Az ózonréteg védelmében megszületett a Montreáli Jegyzőkönyv.

1988. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) létrehozta a Klímaváltozási Kormányközi Testületet (IPCC). A klímaváltozással kapcsolatos tudományos eredmények tartalmát jelentéseiben foglalja össze.

1989. Európában megtiltották az ózonkárosító anyagok használatát.

1989. március 24-én az Exxon Valdez tankerhajó Alaszkától nyugatra zátonyra futott, és 41 millió liter nyersolaj ömlött a tengerbe. Becslések szerint legalább 200 ezer élőlény pusztult el néhány nap alatt a szennyezés következtében.

1990. A Bergen Konferencián (Norvégia), 34 ország részvételével megfogalmazásra került az elővigyázatosság elve.

1991. Svédország elsőként karbonadót vezetett be a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére.

1992. 108 ország részvételével az ENSZ Konferenciát tartott a Környezetről és Fejlődésről Rio de Janeiro-ban. Ennek során elfogadták az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményt és a Biodiverzitás Egyezményt, illetve megegyezés született a nemzeti környezetvédelmi programok készítéséről.

1995. A Meteorológiai Világszervezet jelentése szerint az ózonlyuk rekordméretűre növekedett.

1997. Megszületett a Kiotói jegyzőkönyv a légszennyező anyagok csökkentéséről.

2002. Megrendezésre került az ENSZ Fenntartható Fejlődés Csúcskonferencia (Johannesburg), 191 tagállam részvételével.

2007. Az Európai Unió elhatározta, hogy 2020-ra a károsanyag-emissziót 20%-al csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest.

2009. Elfogadták az EU Fenntartható Fejlődési Stratégiáját.

2010. Franciaországban bevezették a karbonadót.

2011. Fukusimában bekövetkezett az évtized legnagyobb atomerőmű-balesete. A földrengés és az azt követő cunami romboló hatásai súlyos nukleáris üzemzavarokat és balesetek sorozatát indították el. A földrengést követő napokban a helyzet gyors ütemben romlott. Az erőműből nagy mennyiségben kijutott radioaktív anyagok több tíz kilométeres távolságig beszennyezték a környezetet.

2012. Megrendezésre került az ENSZ Fenntartható Fejlődési Konferencia (Rio de Janeiro, Rio+20), 192 tagállam részvételével. Ennek során elfogadták a „The future we want” dokumentum és az ENSZ Fenntartható Fogyasztás és Termelés 10 éves Keretprogramját, továbbá megállapodás született a fenntartható fejlődési célok kidolgozásáról.

2015. Elfogadásra került a fenntartható fejlődés 2030-ig szóló programja (Agenda 2030) és benne a Fenntartható Fejlődési Célok (17 cél, 169 konkrét célpont) 193 tagállam részvételével.

2016. Megszületett a Párizsi Megállapodás, amely az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében létrejött első egyetemes, jogilag kötelező erejű globális megállapodásnak tekinthető.

2019. Megjelent az Európai Bizottság közleménye, az Európai Zöld Megállapodás, amely szerint az EU 2050-re kitűzött célja a klímasemlegesség, vagyis a nulla nettó üvegházhatású gázkibocsátás elérése.

 

* Orlovits Zsolt – Dr. Csegődi Tibor László: A környezetvédelmi jog alapjai