Bevezetés
Az életünk ma már elképzelhetetlen lenne vegyi anyagok nélkül, hiszen vegyi anyagok szinte mindenben megtalálhatók, amit használunk. Ilyenek például a tisztálkodási szerek, a gyógyszerek és a növényvédő szerek, vagy éppen a bútorok, a ruházati cikkek és az elektronikai eszközök. A lista szinte végeláthatatlannak tűnik.
De mit is értünk valójában vegyi anyagok alatt?
A vegyi anyag gyűjtőfogalom, és jellemzően vegyületeket, kémiai elemeket, keverékeket jelent, amelyre egységes, mindenki által elfogadott definíció nem létezik.
A vegyi anyagokat a legtöbb forrás három csoportba sorolja:
-
alapvető vegyi anyagok:
- petrokemikáliák:
- metanol, formaldehid,
- metán, etán, propán, bután,
- aromás szénhidrogének,
- olefinek;
- savak, lúgok, halogének;
- műtrágyák, gázok;
- polimerek:
- műanyagok,
- gumik,
- műszálak;
- petrokemikáliák:
-
speciális vegyi anyagok:
- festékek, tinták;
- növényvédő szerek;
- per- és polifluorozott anyagok;
- égésgátlók;
- nanoanyagok, stb.;
-
fogyasztói vegyi anyagok:
- tisztító- és tisztálkodó szerek;
- kozmetikumok;
- parfümök, stb.
A vegyi anyagok korántsem olyan ártalmatlanok, mint amilyen természetességgel azokat, vagy a különböző vegyi anyagokkal kezelt tárgyakat használjuk. A fogyasztói igények és a modern technológiák miatt megjelenő széleskörű termékkínálat a bonyolult kombinációjú vegyi anyagok szükségszerű megjelenését is maga után vonja, mindez pedig nagy kihívást jelent a Föld szabályozó folyamatainak számára. Ma a világon gyártott és felhasznált több tízezer (kb. 40-60.000) fajta vegyi anyag közül soknak van valamilyen káros hatása az egészségre és a környezetre, ugyanakkor ezeknek az együttes egészséghatását rendkívül nehéz feltérképezni. A légköri szennyeződések nem csupán belélegezve, de kiülepedve is jelentős környezeti károkat okozhatnak, a táplálékláncban feldúsulva pedig végső soron az emberi egészséget károsíthatják.
A vegyi anyagok egészségi és környezeti hatásának mindannyian ki vagyunk téve. Gyakorlatilag a világ minden részén léteznek kisebb-nagyobb mértékben szennyezett területek.. A legkönnyebben a légköri szennyeződés terjed át országhatárokon (pl. a kén-dioxid, nitrogén-dioxid), amely kiülepedve a felszíni vizeket és a talajt is szennyezi. Szintén komoly problémákat okoznak a döntően ipari eredetű vegyianyag-kibocsátások felszíni vizekbe, ill. talajba, onnan pedig akár felszín alatti vizekbe (pl. az ismert hazai klórüzem alatti talajban található higanyszennyezés). Ezeket nevezzük kültéri szennyeződéseknek (a környezeti károk felszámolásáról bővebben a Kármentesítés menüpont alatt olvashat). Ezen kívül azonban ki vagyunk téve a beltéri szennyeződéseknek is, amelyek közül pl. a szigetelőanyagok elöregedéséből származó por, dohányfüst, valamint az illékony szerves vegyületek jelentenek nagy veszélyt. Illékony szerves vegyületeket bocsátanak ki például a háztartásokban használt parfümök, légfrissítők, hajlakkok, tisztító szerek, ragasztók, festékek és lakkok, bútorfényező szerek, stb. Nem hagyhatjuk továbbá figyelmen kívül a helytelen konyhatechnikát – olajban történő sütés közben felszabaduló vegyületek –, illetve a különböző beltéri allergének (pl. gombák, baktériumok) szerepét sem. A kül- és beltéri szennyeződések eredményeképpen egy átlag nyugat-európai ember vérében számos káros vegyi anyag kering, amelyek egy része a méhlepényen át a magzatba, az anyatejen át a csecsemőbe juthat. A kockázatok dacára, a vegyi anyagok felhasználásának üteme továbbra is folyamatosan nő, többek között a növekvő fogyasztói igények kielégítése miatt.
A vegyi anyagokat a vegyipar állítja elő, amely a világon a második legnagyobb gyártóipari szektor. Csupán 7 év alatt – 2000 és 2007 között – megduplázódott az előállított vegyi anyagok mennyisége, és hasonló tendencia várható 2017 és 2030 között. A növekedés valószínűsíthetően Ázsiában lesz a legmagasabb, a legnagyobb vegyipari kapacitással rendelkező Kína pedig a becslések szerint 2030-ra a világ vegyipari termékeinek értékesítését közel 50%-os arányban fogja uralni, de Afrikában és a Közel-Keleten is jelentős növekedés várható.
A vegyiparnak nem csupán a nyersanyag-igénye, de energiaigénye is hatalmas. Nyersanyagként és energiaforrásként főként kőolajat, földgázt és kőszenet használ. A vegyipar a világ teljes ipari energiafelhasználásának 30%-át adja. Az Európai Unióban 2016-ban a különböző ipari szektorok által felhasznált vegyi anyagok mennyisége 345 millió tonna volt. Ennek 62%-a az egészségre káros anyag, 35%-a az élővilágra nézve veszélyes.1
A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a PCB-ket (poliklórozott-bifenilek) magas koncentrációban mutatták ki olyan mélytengeri bolharákokban is, amelyek a 10 km mély Mariana-árokban élnek. Ugyanakkor az illékony szerves vegyületek – ilyenek pl. a legtöbb ismert oldószer – légköri kibocsátásáért túlnyomó részben a fogyasztók tehetők felelőssé, hiszen ezeket a vegyi anyagokat a háztartásokban használják fel.
Fontos elmondani, hogy az alapvető vegyi anyagokból sok esetben további ipari kémiai, ún. downstream-eljárással további vegyi anyagokat is előállítanak. Ilyenek pl. a hormonrendszert megzavaró hatása miatt hírhedtté vált polikarbonát műanyagok és epoxigyanták gyártásánál alkalmazott biszfenol‑A, a műanyaglágyításra használt ftalátok, vagy éppen a polisztirol („hungarocell”) égésgátló adalékanyaga (HBCDD). A legnagyobb vegyianyag-felhasználó „downstream” ipari szektorok az EU-ban az alábbiak:
1. ábra: Az Európai Unió legnagyobb vegyianyag-felhasználó „downstream” iparágai
Nézzük meg kicsit közelebbről, hogy a vegyi anyagok milyen egészséghatással bírhatnak!
A vegyi anyagok egészséghatása jelentősen függ az adott kémiai anyag tulajdonságaitól, a kitettség mértékétől és időtartamától. Érzékszervi irritációt válthatnak ki, megzavarhatják a központi idegrendszer működését, befolyásolhatják az anyagcserét, károsíthatják a légzőrendszert, szív- és érrendszeri, illetve daganatos megbetegedések kialakulásához vezethetnek. A vegyi balesetek és a védőfelszerelés hiányában a vegyi anyagoknak való kitettség következtében történő megbetegedések mellett a fejlettebb országokban a fő problémát az a vegyi koktél jelenti, ami az emberek szervezetébe alacsony koncentrációban, de hosszú időn keresztül bejut, és egyéb faktorok mellett akár évek, évtizedek alatt járul hozzá a fentebb is említett betegségek kialakulásához. A WHO 2018-as jelentése alapján 2016-ban 46,6 millió ember halála vagy maradandó károsodása volt vegyi anyagokhoz köthető. A mindennapi használati tárgyainkban, belső tereink berendezéseiben, az elfogyasztott élelmiszerekben vagy akár a levegőben található vegyi anyagok egészséghatásáról a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján bővebb információt találhatnak.
Mindezek miatt nemzetközi együttműködésben folyik a kémiai biztonság jogi eszközeinek egységes és hatékony megteremtése. Ezekről a következőkben szólunk.
A vegyi anyagok szabályozása nemzetközi szinten
SAICM (Strategic Approach to International Chemicals Management – Nemzetközi Vegyianyag-kezelés Stratégiai Megközelítése)
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Cooperation and Development, OECD) vegyi anyagokkal kapcsolatos tevékenysége
A Stockholmi Egyezmény
A Rotterdami Egyezmény
A Minamata Egyezmény
A levegőt szennyező anyagokkal kapcsolatos nemzetközi egyezmények
Az Európai Unió vegyianyag-vonatkozású tevékenysége hazai kitekintéssel
REACH
A CLP rendelet
Higany Stratégia és Higany rendelet
A POP rendelet
A RoHS irányelv
A PIC rendelet
A Mosószer rendelet
Termésnövelő anyagok
Növényvédő szerek
Biocidok