Környezetvédelmi eljárások - KHV

Környezeti hatásvizsgálat (KHV) és egységes környezethasználati engedélyezés (EKHE)

A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás

A közigazgatás eszközei lehetnek kifejezetten megelőzési célúak. Ilyenek az engedélyek. A megelőzést, illetve az integrált megközelítést egyaránt alkalmazó engedélyek az alábbiak: a környezeti hatásvizsgálat és a hozzá kapcsolódó környezetvédelmi engedély, az egységes környezethasználati engedély, a környezetvédelmi felülvizsgálat és a hozzá kapcsolódó környezetvédelmi működési engedély, és a 2010-től alkalmazott, egybefoglalt környezethasználati engedély. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (Környezetvédelmi törvény, Kvt.) 66. § (1) bekezdése szerint:

„A környezethasználat:

a környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén – a b) pontban és az (1a) bekezdésben foglaltak kivételével – a tevékenységre a környezetvédelmi hatóság által kiadott környezetvédelmi engedély,
az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó esetekben a környezetvédelmi hatóság által kiadott egységes környezethasználati engedély,
a környezetvédelmi felülvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén a környezetvédelmi hatóság által kiadott környezetvédelmi működési engedély,
a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben (Khvr.) meghatározott – esetekben a környezethasználó kérelmére a környezetvédelmi hatóság által kiadott egybefoglalt környezethasználati engedély,
a fenti pontok alá nem tartozó – külön jogszabályban meghatározott – esetekben a környezetvédelmi hatóság által kiadott határozat, vagy szakhatóságként való közreműködése esetén szakhatósági állásfoglalása figyelembevételével más hatóság által kiadott határozat

véglegessé válását követően kezdődhet meg, illetve folytatható.”

A környezethasználó szempontjából lényeges különbség, hogy az egységes környezethasználati engedély az új és a már meglévő létesítményekre egyaránt vonatkozik, és feljogosít a környezet igénybevételével megvalósuló tevékenységre: minden, a környezetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozó, külön jogszabályban meghatározott engedélyt magába foglal. A környezetvédelmi engedély viszont a környezethasználatot mindig időben megelőzően, csak az újonnan létrejövő tevékenységekre vonatkozik, és nem engedélyezi a tevékenység végzését, csak annak megkezdéséhez szükséges, és a további engedélyek megszerzését teszi lehetővé.

A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (Khvr.) a környezethasználatokat csoportokba sorolja:

a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza a jogalkotó szerint eleve jelentős környezeti hatást gyakorló, minden esetben hatásvizsgálat-köteles tevékenységeket, illetve létesítményeket (például: szennyvíztisztítótelep 50 000 lakosegyenérték-kapacitástól, duzzasztómű vagy víztározó 2 millió m³ duzzasztott, illetve tározott vízmennyiségtől stb.;
a rendelet 3. sz. melléklete a hatást eseti vizsgálattal – ún. előzetes vizsgálattal – mérlegelendő, a környezetvédelmi hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat tevékenységeket, létesítményeket sorolja fel (például nem veszélyes hulladék hasznosítása 10 ezer t/év kapacitástól, stadion, sportcsarnok 10 ezer fő befogadóképességtől stb.);
a rendelet 2. sz. mellékletében az egységes környezethasználati engedélyezés alá tartozó tevékenységek, illetve létesítmények vannak felsorolva (például nagyüzemi állattartás: 40 000 férőhely baromfi számára, 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára, 750 férőhely kocák számára).

A Környezetvédelmi törvény 67. § (1) bekezdése alapján előzetes vizsgálatot kell lefolytatni, ha a tervezett tevékenység a környezetvédelmi hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles, továbbá ha az előzetes vizsgálatot törvény írja elő.

A 67. § (3) bekezdése alapján a környezethasználó előzetes konzultációt kezdeményezhet a környezetvédelmi hatóságnál, ha a tervezett tevékenység a jogszabály erejénél fogva hatásvizsgálat köteles, vagy ha egységes környezethasználati engedélyezési eljárás köteles.

Ilyenkor a környezethasználó maga dönti el, hogy kezdeményez-e előzetes konzultációt a környezetvédelmi hatóságnál, vagy rögtön a környezeti hatásvizsgálati, illetve egységes környezethasználati engedély iránti kérelmet nyújtja be. Ezekben az esetekben a környezetvédelmi hatóságnak nincs mérlegelési jogköre a hatásvizsgálat elrendelése vonatkozásában, az a jogszabály erejénél fogva fennáll.

A Khvr. 4. számú melléklete adja meg az előzetes vizsgálati dokumentáció és a konzultációs kérelem tartalmi elemeit; 12. számú mellékletében az előzetes konzultációban résztvevő közigazgatási szervek felsorolása található.

Az előzetes vizsgálat során a környezetvédelmi hatóság:

megállapítja a vizsgálat alá vont tevékenységről, hogy megvalósítása során várhatóak-e jelentős környezeti hatások:
- amennyiben véleménye szerint jelentősek a környezeti hatások, megadja a környezeti hatástanulmány, vagy egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi elemeit,
- amennyiben nem várhatóak jelentős környezeti hatások, de egységes környezethasználati engedélyezés – 2. sz. mellékletben szereplő tevékenység – alá tartozik az eljárás, megadja az egységes környezethasználati engedély tartalmi elemeit,
- amennyiben nincsenek jelentős környezeti hatások, és a tevékenység nem esik egységes
- környezethasználati engedélyezés alá sem, a hatóság megállapítja, hogy a tevékenység megkezdéséhez milyen további engedélyek szükségesek;
az előzetes vizsgálatban szereplő lehetséges változatok közül kiválasztja azon variánsokat melyeket megfelelő körülmények biztosítása mellett megvalósításra lehetségesnek tart;

Ha a vizsgálat alá vont tevékenységgel kapcsolatosan kizáró ok merült fel, engedély nem adható. Ha tervezett tevékenység a településrendezési eszközökkel nincs összhangban és az a létesítési, építési engedélyezés előtt megszüntethető, előírja ennek megszüntetését.

A környezetvédelmi hatóság a döntését tartalmazó határozatát megküldi az eljárásban résztvevő önkormányzatok jegyzőinek, akik közzétételéről 5 napon belül kötelesek gondoskodni.

Az előzetes konzultáció során a kérelmező a hatóság előzetes véleményét kéri ki a tervezett tevékenység engedélyezésének megindításához szükséges környezeti hatástanulmány, illetve egységes környezethasználati engedélyezési kérelemben bemutatandó, a tervezett tevékenység környezeti hatásainak értékelése szempontjából jelentős környezeti információkat, ha a tervezett tevékenység a jogszabály erejénél fogva környezeti hatásvizsgálat köteles, illetve ha egységes környezethasználati engedélyezési eljárás köteles.

A környezeti hatásvizsgálati eljárás kiterjed a környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenységnek

az élővilágra, a biológiai sokféleségre, különös figyelemmel a védett természeti területekre és értékekre, valamint a Natura 2000 területekre,
a tájra,
a földre, a levegőre, a vízre,
az éghajlatra,
az épített környezetre és a kulturális örökség elemeire,
a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére gyakorolt hatásainak,
az ügyek egyedi sajátosságainak figyelembevételével történő meghatározására, valamint a tevékenység ennek alapján történő engedélyezhetőségére.

Az eljárás magában foglalja a felsorolt hatások következtében érintett népesség egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében – különösen életminőségében, területhasználata feltételeiben – várható változásoknak az értékelését.

A környezeti hatásvizsgálati eljárás – a Khvr-ben meghatározott tartalommal – kiterjed az ipari baleseteknek és a természeti katasztrófáknak való kitettségből eredő várható hatások vizsgálatára is.

A tevékenység hatásainak meghatározását a tevékenység egyes szakaszai – telepítés, megvalósítás, felhagyás – szerint megkülönböztetve kell elvégezni.

A környezeti hatástanulmánynak az előzetes vizsgálatot lezáró határozat előírásain túlmenően eleget tennie a Khvr. 6. számú mellékletében előírt általános tartalmi követelményeknek:

előzmények összefoglalása,
a tervezett tevékenység számba vett változatainak részletes leírása,
a hatásfolyamatok és a hatásterületek leírása (ennek lehatárolását a 7. sz. mellékletnek megfelelően kell elvégezni, és térképen is be kell mutatni),
a várható környezeti hatások becslése és értékelése,
nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárásnál az országhatáron átterjedő hatások vizsgálata,
környezetvédelmi intézkedések,
egyéb adatok,
közérthető összefoglaló.

A környezetvédelmi hatóság eljárása során:

a – titokvédelmi ügyeket leszámítva – honlapján közleményt tesz közzé, illetve megküldi azt a kapcsolódó dokumentációval a telepítés helye szerinti jegyzőnek, aki szintén gondoskodik a közhírré tételről, a betekintés biztosításáról,
megkeresi az ügyben illetékes, jogszabály szerinti szakhatóságokat,
a kérelem benyújtását követően a telepítés helye szerint illetékes önkormányzat területén közmeghallgatást tart,
az ügyben rendelkezésre álló összes adat alapján dönt:
kiadja a tevékenység gyakorlásához szükséges környezetvédelmi engedélyt, vagy
a kérelmet elutasítja.

A Khvr. 2. számú melléklete tartalmazza az egységes környezethasználati engedélyezés alá tartozó tevékenységeket. A környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetve a környezet terhelésének csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika (Best Available Techniques, BATs) alkalmazásával intézkednie kell:

a tevékenység folytatásához szükséges, környezetterhelést okozó anyag felhasználásának fajlagos csökkentéséről;
a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról;
a kibocsátás megelőzéséről, illetve az elérhető legkisebb mértékűre történő csökkentéséről;
a hulladékképződés megelőzéséről, illetve – a hulladékhierarchia elsőbbségi sorrendjének megfelelően – a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentéséről, a hulladék újrahasználatra való előkészítéséről, újrafeldolgozásáról, egyéb hasznosításáról, ártalmatlanításáról;
a környezeti hatással járó balesetek megelőzéséről, és ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentéséről;
a tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról.

Az eljárás kulcselemeinek az adott környezethasználatra értelmezett elérhető legjobb technika (BAT), illetve vele összefüggésben a hatóság által meghatározott kibocsátási határértékek tekinthetőek, melynek pontosabb meghatározása Khvr. 9. és 10 sz. mellékleteiben található. A BAT alkalmazása az engedélyezés feltétele, a környezethasználó jogi kötelezettsége is.

Az eljárás kérelemre indul (melynek tartalmi követelményeit a Khvr. 11. sz. melléklete adja meg), az új létesítmények esetében a környezethasználati engedély megszerzése a tevékenység megkezdésének előfeltétele. Az eljárást a környezetvédelmi hatóság vezeti le, melybe bevonja a jogszabály által meghatározott illetékes szakhatóságokat, illetve a meghatározott szabályok szerint a nyilvánosságot. Ennek keretében az engedélykérelmet és a közérthető összefoglalót – illetve később az engedélyezés végén született határozatot is – a környezetvédelmi hatóság honlapján, illetve a telepítés helye szerinti, illetve érintett települési önkormányzatnál hirdetmény kifüggesztésével vagy közterületen való közzététellel, illetőleg a helyben szokásos egyéb módon közzé kell tenni. Az ott élők, és maga az önkormányzat is erre írásbeli észrevételt tehet.

A környezetvédelmi hatóság a döntéshozatal előtt az észrevételeket a szakhatóságok bevonásával érdemben vizsgálja, ezzel kapcsolatos véleményét határozatának indokolásában ismerteti. A környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedélyre vonatkozó határozatában a földtani közeg, a levegő és víz szennyezésének megelőzése, a zajkibocsátás mérséklése, a hulladékok környezetkímélő kezelése céljából intézkedéseket, környezetvédelmi követelményeket, valamint kibocsátási határértékeket és azok teljesítésére határidőt határoz meg, különös tekintettel a Khvr. 10. számú mellékletében felsorolt szennyező anyagokra.

A környezetvédelmi hatóság 6 hónapos próbaüzemet is előírhat, ahol a normál üzemmódtól történő eltérést rögzíteni szükséges. Az engedélyében foglalt követelményeket és előírásokat legfeljebb évente, de legalább 3 évente ellenőrzi. Az engedélyt általánosan 10 évre adják ki, melyet fő szabályként a kiadásától vagy legutolsó felülvizsgálatától számítottan ötévente a Kvt.-nek a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályai szerint – illetve a Khvr.-re is figyelemmel – felül kell vizsgálni. A környezetvédelmi hatóság a felülvizsgálat során minden, monitoringból vagy ellenőrzésből származó információt, továbbá az engedély kiadása vagy legutolsó felülvizsgálata óta kihirdetett vonatkozó elérhető legjobb technika következtetést felhasznál. A környezethasználót a környezetvédelmi adatszolgáltatást szabályozó jogszabályi előírások alapján éves adatszolgáltatási kötelezettség terheli. A környezethasználó a felszín alatti víz és a földtani közeg vonatkozásában az egységes környezethasználati engedélyben előírt gyakorisággal, a felszín alatti víz tekintetében legalább öt-, a földtani közeg tekintetében legalább tízévente monitoringot végez.

Az 5 évente kötelező környezetvédelmi felülvizsgálat egyéb esetekben is elrendelésre kerülhet:

a kibocsátások mennyiségi vagy minőségi változása miatt új kibocsátási határértékek megállapításánál, vagy a környezethasználó tevékenysége jelentős változási szándékánál;
az elérhető legjobb technikában bekövetkezett jelentős változás következtében szükséges új kibocsátási határértékek előírásánál;
a tevékenység üzembiztonságához kapcsolódó új technika alkalmazásánál;
a korábbi engedélyben rögzített határértékek felülvizsgálatát indokló, a létesítménnyel kapcsolatos jelentős környezetterhelés okozásánál.

Abban az esetben, ha a tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alá is tartozik, a beruházó kérheti a két eljárás összevont lefolytatását. A környezetvédelmi hatóság az eljárást a környezethasználó – az előzetes vizsgálatot lezáró határozat, vagy ha történt előzetes konzultáció, az annak során adott vélemény, továbbá a Khvr. 6. és 8. számú mellékleteinek figyelembevételével elkészített – kérelmére indítja meg.

A környezetvédelmi hatóság a szakhatóságok megkeresését, illetve a társadalom bevonását követően az összes adat ismeretében dönt, és vagy megadja az egységes környezethasználati engedélyt, vagy elutasítja a kérelmet.

Környezetvédelmi felülvizsgálat és teljesítményértékelés

A Környezetvédelmi törvény 73. § (1) bekezdése szerint az egyes tevékenységek környezetre gyakorolt hatásának feltárására és megismerésére, valamint a környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés ellenőrzésére környezetvédelmi felülvizsgálatot (a továbbiakban: felülvizsgálat) kell végezni.

A felülvizsgálat koncepciója lényegében a felülvizsgálat rendszerének alkalmazását jelenti a környezethasználó tevékenységének folyamatos figyelemmel kísérésére, a környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés, megfeleltetés céljából. Az átfedés ott is nyilvánvaló, amikor a felülvizsgálat 5 évente rendszerszinten előírt a környezethasználati engedéllyel rendelkezőknél, illetve a környezetvédelmi hatóság ezt figyelmen kívül hagyva is előírhatja, eszközként használva a környezethasználó ellenőrzésénél. Kivétel ez alól a környezetveszélyeztetés, illetve környezetszennyezés, mivel ennek észlelésekor kötelező a felülvizsgálat alkalmazása.

A felülvizsgálat szempontjából:

tevékenységnek minősül valamely – környezethasználattal, környezetveszélyeztető magatartással vagy környezetszennyezéssel járó – művelet, illetőleg technológia megkezdése, folytatása, felújítása, helyreállítása és felhagyása, továbbá az ezekhez szükséges építési és egyéb előkészítési munka végzése;
érdekelt a fent meghatározott tevékenység gyakorlója, vagy amennyiben az nem ismert, annak az ingatlannak a tulajdonosa, amelyen a műveletet (technológiát) folytatták vagy folytatják.

Ha a tevékenység gyakorlója nem azonos az ingatlan tulajdonosával, akkor a hatóság az eljárás megindításáról az ingatlan tulajdonosát is értesíti.

A törvényi előírások alapján a környezethasználat tágan értelmezett, nincs listákhoz és mennyiségi adatokhoz kötve. Nemcsak a tevékenység elkezdésére, működtetésére, hanem annak felújítására, helyreállítására és felhagyására is vonatkoztatható, lényegében tehát minden tevékenység minden fázisában érintett lehet.

A környezetvédelmi felülvizsgálat lehet:

teljes körű, melynek a törvényi meghatározás alapján ki kell térnie:
- az alkalmazott technológiák ismertetésére, a berendezések műszaki állapotának, korszerűségének bemutatására;
- a tevékenységgel járó környezethasználat adatokkal alátámasztott bemutatására;
- a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó műveletekre, különösen az anyagforgalomra, a be- és kiszállításra, a hulladék- és szennyvízkezelésre;
- az esetleg bekövetkező meghibásodásból vagy környezeti katasztrófa miatt feltételezhetően a környezetbe kerülő szennyező anyagok és energia meghatározására;
- a környezetveszélyeztetés megelőzése, a környezetkárosodás elhárítása érdekében tett és tervezett intézkedések bemutatására;
- a tevékenység felhagyása után teendő intézkedésekre;
- a tevékenység környezeti hatásainak becslésére és értékelésére.
  
  A felülvizsgálat során a környezetszennyezés megszüntetésének, illetve, ha ez nem lehetséges, a környezetigénybevétel és -szennyezés mérséklésének lehetőségeit és feltételeit meg kell határozni.
részleges, melynek tartalmi elemeit a fentiekből a környezetvédelmi hatóság állapítja meg.

A környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció részletes tartalmai előírásait a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet 2. sz. melléklete rögzíti.

A környezetvédelmi teljesítményértékelés valójában egy, a hatóság számára elkészített és benyújtott, önkéntes alapon elvégzett környezetvédelmi felülvizsgálat.

A felülvizsgálati dokumentáció értékelését követően a környezetvédelmi hatóság működési engedélyében hozzájárul a tevékenység folytatásához, vagy – előírásokat is megfogalmazva – korlátozza, esetlegesen megtiltja a környezethasználattal járó tevékenységet.

Az országhatárokon átterjedő környezeti hatások vizsgálata

Az országhatáron várhatóan átterjedő, jelentős környezeti hatású létesítmények engedélyezéséről való döntés befolyásolásának alapvető nemzetközi környezetvédelmi jogi eszköze az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, 1991. február 26-án, Espooban aláírt és a 148/1999. (X. 13.) Korm. rendeletben kihirdetett egyezmény. Az egyezmény felépítése (pl. tevékenység, létesítmény lista) hasonló a hazai hatásvizsgálati eljárás rendszeréhez azzal, hogy egy sajátos nemzetközi eljárásra vonatkozó szakaszt kell elkülöníteni a hatásvizsgálati eljárás során. Két fő eljárási típusa van:

Eljárás kibocsátó félként

Amennyiben az engedélyezendő tevékenységnek jelentős országhatáron átterjedő hatásai valószínűsíthetőek, a környezetvédelmi hatóság erről értesíti a környezethasználót és a környezetvédelemért felelős minisztériumot. Minisztérium a környezetvédelmi hatóság közreműködésével elkészíti az egyezménynek megfelelő értesítést, és elküldi a hatásviselő félnek, és kezdeményezi a vele történő konzultációt. A kapott információk birtokában a környezetvédelmi hatóság a szakhatóságok bevonásával elrendeli a hatásvizsgálati dokumentáció megfelelő kiegészítését. Az engedélyező környezetvédelmi hatóság a környezeti hatásvizsgálati, illetve egységes környezethasználati eljárást lezáró döntése meghozatalakor a nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárás során kapott, a környezeti hatások értékelése szempontjából lényeges észrevételeket is figyelembe veszi. Döntését közli a Minisztériummal, aki ezt megküldi a hatásviselő félnek.

Az összeállítandó dokumentációban részletezni kell:

a hatásviselő fél és nyilvánossága által adott észrevételek figyelembevételének módját;
az országhatáron túli hatásokat kiváltó hatótényezőket, illetve eseményeket;
az országhatáron átterjedő hatásfolyamatokat;
e hatásfolyamatokra érzékeny hatásviselőket, a hatásviselő fél által közölt adatokat is alapul véve, valamint azok várható állapotváltozásait;
az országhatáron túli hatásterületek lehatárolását;
az országhatáron túli hatásokat megelőző vagy elfogadható mértékűre csökkentő intézkedéseket, nyomon követésükhöz, ellenőrzésükhöz szükséges utólagos méréseket és megfigyeléseket;
a felhasznált adatok forrását és a vizsgálati módokat.

Eljárás hatásviselő félként

A kibocsátó fél által megküldött értesítés alapján, a szükséges fordítások elvégzését követően, a Minisztérium az értesítésre adandó válasz határidejére figyelemmel

ésszerű határidő megadásával kikéri a környezetvédelmi hatóság és az eljárásban kijelölt szakhatóságok álláspontját a tervezett tevékenységről, annak feltételezhető környezeti hatásairól, azok jelentőségéről, valamint a kibocsátó fél környezeti hatásvizsgálati eljárásában való részvételének szükségességéről;
megszervezi a feltételezett hatásterület nyilvánosságának tájékoztatását és észrevételeik kikérését, a helyi önkormányzatok szükség szerinti bevonásával.

A Minisztérium az értesítésre adott válaszában jelzi, hogy a feltételezett környezeti hatások jelentősége alapján Magyarország részt kíván-e venni a kibocsátó fél környezeti hatásvizsgálati eljárásában, és egyidejűleg megküldi a hozzá beérkezett véleményeket is.

Amennyiben a kibocsátó fél értesítést nem küld, azonban Magyarország területén jelentős környezeti hatás bekövetkezése feltételezhető, a Minisztérium a tervezett tevékenységről a rendelkezésre álló információk alapján kikéri az illetékes környezetvédelmi hatóság és az eljárásban kijelölt szakhatóságok álláspontját. Ha feltételezhető ilyen hatás, akkor a Minisztérium jelzi ezt a kibocsátó félnek, és kéri az egyezmény alkalmazását.

A kibocsátó fél kérésére vagy a magyar álláspont megalapozására a Minisztérium a környezetvédelmi hatóság és az eljárásban kijelölt szakhatóságok bevonásával állítja össze, illetve adja meg a feltételezhető magyar hatásterületről rendelkezésre álló, és a hatások vizsgálatához szükséges környezeti információkat.

A kibocsátó fél által megküldött környezeti hatásvizsgálati dokumentációról a szükséges fordítások elvégzését követően a Minisztérium

kikéri a környezetvédelmi hatóság és az eljárásban kijelölt szakhatóságok álláspontját;
megszervezi a feltételezett hatásterület nyilvánosságának tájékoztatását és észrevételeik kikérését, a helyi önkormányzatok szükség szerinti bevonásával;
nyilvános fórumot is szervez, és arra meghívja a kibocsátó fél képviselőjét.

A Minisztérium a fentiek figyelembevétele alapján összeállítja a tervezett tevékenység környezeti hatásaira vonatkozó hivatalos magyar álláspontot, és azt továbbítja a kibocsátó fél részére. A kibocsátó fél engedélyező hatóságának az eljárást lezáró döntése meghozatala során figyelembe kell vennie a magyar fél álláspontját is.

További hasznos információ a kapcsolódó oldalon található.