Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés (IPPC)
A hatékony környezetvédelem alapelvének minősül az integrált megközelítés és a megelőzés alkalmazása. Az integrált vizsgálatnál a környezeti elemek terhelését nem külön-külön (levegő, víz, talaj) vesszük figyelembe, hanem a környezetet, mint egységet tekintjük. Ezzel megakadályozható az egyik környezeti elemről a másikra történő szennyezés átterhelés, pl. a talajra–talajvízre hatást gyakorló hulladék elégetésével a szennyezőanyagok levegőbe kerülése. A megelőzés esetében meghatározó a forrásnál való beavatkozás, a döntéshozatal legkorábbi szakaszától alkalmazva a leghatékonyabb megoldásokat, illetve a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az elérhető legjobb technikákat, azokra az ipari és egyéb (pl. mezőgazdasági) tevékenységekre helyezve a hangsúlyt, ahol várhatóan a legnagyobb a környezet igénybevétele.
A fentiekkel összefüggésben született meg az Európai Tanács integrált szennyezés-megelőzésről és csökkentésről (Integrated Pollution Prevention and Control) szóló 96/61/EK irányelve, az első IPPC irányelv. Az IPPC irányelvet 2011-ben az Európai Parlament és a Tanács ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelve (Industrial Emissions Directive – IED) váltotta fel, mely irányelv az EU kiemelkedő fontosságú környezetvédelmi jogszabálya. Az IED Irányelv:
-
a környezethasználatokba történő beavatkozásnál – a BAT (Best Available Techniques, elérhető legjobb technika) eszközének felhasználásával – nem elégszik meg a technológiai kibocsátások szabályozásával, a technológiák alkalmazási szintjét is megcélozza;
-
a hatásvizsgálatról szóló irányelvvel összehasonlítva: kevesebb, mert nem szerepel benne az élővilág, a környezeti elemek közti kölcsönhatások, ugyanakkor több is, mivel nem csak az új, hanem a már meglévő-működő környezethasználókra is vonatkozik;
-
megadja, hogy az engedélyeztetési kötelezettséget mely paraméterhez (pl. üzemméret, kapacitás, küszöbérték) köti, illetve amennyiben egy üzemeltető több tevékenységet folytat egyidejűleg egy telephelyen, azok hatásait összességükben kell értékelni;
-
mellékletében felsorolja a hatálya alá tartozó tevékenységeket-létesítményeket: energiatermelést, fémgyártást és fémfeldolgozást, vegyipari tevékenységeket, ásványfeldolgozást, hulladékkezelést és egyéb tevékenységeket (pl. intenzív állattartást) végző üzemek (helyhez kötött műszaki egységek);
-
az engedélyező hatóságok számára előírja a „BAT referenciadokumentum” (BREF) összefoglaló részeinek – az ún. „BAT-következtetések” – kötelező alkalmazását, a megjelenő új BAT referenciadokumentum végrehajtására 4 éves határidőt biztosítva.
Az IED irányelv az integrált megközelítést az elérhető legjobb technikáknak (Best Available Techniques, BAT) az engedélyezés során feltételként történő előírásával valósítja meg.
Az irányelv a hazai jogrendbe a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (Kvt.), továbbá a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (Khvr.) módosításával került átültetésre.
A BAT alatt azt az elérhető, leghatékonyabb és legfejlettebb megoldást kell érteni, amely lehetővé teszi a kibocsátások és azok környezeti következményeinek elkerülését, csökkentését. A környezeti hatások átfogó megközelítésének szempontjait az irányelv III. sz. melléklete (Khvr. 9. sz. melléklet) adja meg: kevésbé veszélyes anyagok, hulladékszegény technológia alkalmazása, a folyamatban az anyagok, nyersanyagok – köztük a víz – felhasználásnak kontrollja, a maradékanyagok, hulladékok hasznosítása és újrafeldolgozása, energiahatékonyság, az összes környezeti kibocsátás hatásának, kockázatának felmérése, azok megelőzése, minimumra csökkentése, balesetmegelőzés és mindenekelőtt a műszaki-tudományos fejlődés folyamatos követése.
Az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelv (a továbbiakban: IED irányelv) alapján a hatálya alá tartozó tevékenységeket az Elérhető Legjobb Technika követelményeinek megfelelően kell végezni.
Az Elérhető Legjobb Technika Referencia Dokumentumok (BREF) és Következtetések (BATC) kidolgozásának részletei és az eljárás egyes fázisai megismerhetők a https://ippc.kormany.hu/bat-informaciocsere oldalon.
A kérelmezők és az engedélyező hatóság számára a BAT meghatározásának megkönnyítése érdekében a környezetvédelemért felelős minisztérium iparági útmutatókat (BAT útmutató) készít. Ezek a BAT következtetésekhez adnak olyan kiegészítő/magyarázó jellegű információkat, melyek egyaránt segítséget nyújtanak az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatásához, valamint az engedélyben meghatározott követelmények megfogalmazásához.
Hazánkban az elkészült nemzeti BAT útmutatók elérhetők a http://ippc.kormany.hu/bat-segedanyagok címen.
A megelőzést szolgáló intézkedés a környezetügyi adatoknak egy európai uniós, elektronikus adatbázisban a nyilvánosság számára történő bemutatása, mely közvetett módon elősegíti a szennyezések csökkentését, a jobb környezeti állapotot, illetve fontos információs bázist ad a döntéshozók számára. E célokból jelent meg 2006. január 18-án az Európai Parlament és a Tanács 166/2006/EK rendelete az Európai Szennyezőanyag kibocsátási és szállítási Nyilvántartás létrehozásáról (E-PRTR – European Pollutant Release and Transfer Register).
A nyilvántartás a levegőbe, a vízbe és a földtani közegbe kibocsátott szennyező anyagokkal, valamint a szennyvízben és a hulladékban lévő szennyező anyagok telephelyről történő elszállításával kapcsolatos információkat tartalmazza. A nyilvántartásban megtalálható a rendelet II. mellékletben felsorolt 91 szennyező anyag, többek között az üvegházhatású illetve egyéb gázok, nehézfémek, növényvédő szerek, klórtartalmú szerves anyagok, egyéb szerves és szervetlen anyagok.
A rendelet hatálya alá tartozó tevékenységek többségéről az ipari kibocsátásokról szóló irányelv is rendelkezik. Ezek magukban foglalják többek között az energiatermelés, az ásványipar, a vegyipar, a hulladék- és szennyvízgazdálkodás, valamint a papírgyártás és a fafeldolgozás ágazatában működő üzemek tevékenységét.
A nyilvántartás a diffúz forrásokból eredő szennyezéssel kapcsolatos információkra is kiterjed, amennyiben azok rendelkezésre állnak.
Az uniós országok 2007-től rendszeresen feltöltik az adatbázisba a nemzeti szinten összegyűjtött, és az Európai Bizottságnak továbbított információkat. Magyarország az E-PRTR rendszerben 2009. június 30-tól évente teszi közzé ezeket az adatokat a nyilvánosság számára, ezzel is ösztönözve a társadalom szereplőinek aktív részvételét a környezetvédelemmel kapcsolatos döntési folyamatokban.
A nyilvántartásban foglalt adatok különböző kritériumok alapján kereshetők vissza (a szennyező anyag fajtája, földrajzi elhelyezkedés, érintett környezeti elem, kibocsátó üzem stb.).
További információk az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás honlapján találhatók.
Környezeti hatásvizsgálat (KHV)
Stratégiai környezeti vizsgálat (SKV)