Az öko-innovációról - öko-innováció az EU-ban

Öko-innováció az Európai Unióban

Fotó: Gellér Zita - Szélkerekek - Koppenhága

1. kép: Szélturbinák a Balti-tengeren

EU Öko-innovációs Cselekvési terv (EcoAP)

Az EU Öko-innovációs Cselekvési Terve (EcoAP) egy uniós kötelezettségvállalás, amely az EU 2004-es Környezettechnológiai Cselekvési Tervén (ETAP) alapul. A figyelmet a zöld technológiákról kiterjeszti az öko-innováció átfogóbb koncepciójára, és specifikus szűk keresztmetszeteket, kihívásokat, valamint lehetőségeket céloz meg a környezetvédelmi célkitűzések innováció útján történő elérése érdekében.

Az EcoAP-hoz olyan intézkedések tartoznak, amelyek érintik mind a keresleti, mind pedig a kínálati oldalt, a kutatást és az ipart, valamint a szakpolitikát és a pénzügyi eszközöket is. A terv elismeri, hogy a környezetvédelmi szabályozás az öko-innováció motorjaként alapvető szerepet tölt be, és a környezetvédelmi jogszabályok felülvizsgálatát irányozza elő. Hangsúlyozza, hogy a kutatás és az innováció mennyire fontos szerepet játszik abban, hogy még több innovatív technológiát fejlesszenek ki és juttassanak piacra. Az EcoAP Európa fenntartható fogyasztásának és termelésének szakpolitikai keretét adja olyan pillérekkel, mint az EMAS (közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (bővebben lásd: „Fenntartható fogyasztás és termelés” c. fejezet), az EU ökocímke rendszer, az ETV (környezettechnológiai hitelesítés, bővebben lásd: 1. fejezet) és az ökológiai lábnyom.

A tisztább és versenyképesebb Európát szolgáló, körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési tervről szóló 2020-as bizottsági közlemény az Európai Zöld Megállapodás keretébe helyezi a körforgásos gazdaságot, amely döntő mértékben fog hozzájárulni a klímasemlegesség és szennyezőanyag-mentesség megvalósításához. Mindebben kulcsszerepe van az öko-innovációnak, amely bármilyen gazdasági szektoron belül értelmezhető.

Az EU egyre inkább úgy tekint az öko-innovációra, mint a gazdaság egyik motorjára. Az öko-innováció segítheti a fenntartható zöld gazdaság fejlődését, ezért az uniós támogatások célja, hogy olyan megoldások szülessenek, mint az új anyagok és termékek, a veszélyes anyagok biztonságos tervezésen alapuló helyettesítése és felszámolása, körforgásos üzleti modellek, valamint az új termelési és újrafeldolgozási technológiák, beleértve a vegyi anyagok újrafeldolgozásában rejlő lehetőségek feltárását. Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet az egyetemekkel, a kutatószervezetekkel, az ágazati szereplőkkel és a kkv-kkal együttműködve tudományos és innovációs társulások keretében fogja koordinálni a körforgásos gazdaságra vonatkozó innovációs kezdeményezéseket.

Mezőgazdasági Európai Innovációs Partnerség (EIP-AGRI)

Az Európai Bizottság 2012-ben indította útjára a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó Európai Innovációs Partnerséget (EIP-AGRI) az „Európa 2020” stratégia részeként.

A partnerség célja, hogy az agrárgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatok termelékenyebbé és fenntarthatóbbá váljanak, és kedvezőbben alkalmazkodjanak olyan aktuális kihívásokhoz, mint az élesebb verseny, a változékony piaci árak, a klímaváltozás és a szigorúbb környezetvédelmi szabályok. Az EIP-AGRI azon dolgozik, hogy kutatási és innovációs célú partnerségeket hozzon létre, és összekapcsolja a különféle szakmai hátterű embereket és szervezeteket az EIP-AGRI Hálózatban. Az innovációval és a mezőgazdasággal foglalkozó különféle szereplők – gazdák, tanácsadók, kutatók, agrárvállalkozások, nem kormányzati szervezetek és egyéb érdekeltek – együtt dolgoznak, megosztják egymással az ötleteiket, hogy a meglévő tudásukat olyan innovatív megoldásokra és kutatási eredményekre váltsák, amelyek a gyakorlatban is alkalmazhatók.

Az EIP-AGRI hálózat koordinációját a 2015 januárjában indult Európai Vidéki Hálózatok Közgyűlése, illetve az ún. Irányító csoport végzi, az Európai Vidékfejlesztési Hálózat (ENRD) irányításával együtt. A Közgyűlés több alcsoportot foglal magában, amelyek egyike az „állandó alcsoport a mezőgazdasági termelékenységet és fenntarthatóságot szolgáló innovációért”, amely közvetlenül támogatja az EIP-AGRI hálózatot. Az Irányító csoportban a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat, míg a közgyűlésben és annak mezőgazdasági alcsoportjában a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vesz részt.

Jó gyakorlatok – K+F és öko-innovációs projektek, termékek példái az EU-ban

Köszönhetően az elmúlt évek pályázati lehetőségeinek, számtalan innovációs, öko-innovációs jó gyakorlatot, sikeres pályázati eredményt lehet bemutatni EU-szerte. Ez várhatóan a következő években is hasonlóan alakul, hiszen az Európai Zöld Megállapodás szorgalmazza az öko-innovációs kutatások, fejlesztések megvalósulását.

Fontos megjegyezni, hogy a környezettechnológiai innovációk nehezen határolhatók le, mivel sok átfedés tapasztalható más ágazatokkal. Nincs ez másképp az öko-innovációs jó gyakorlatok terén sem, hiszen ezen innovációk általában nemcsak egy adott környezetvédelmi szakterületre összpontosítanak. A teljesség igénye nélkül sorolunk fel néhány jó példát az elmúlt évek projektjeiből.

Öko-innováció az agráriumban

  • „Flourish”: A Flourish által bevezetett technológiai fejlesztés (alkalmazkodó földi és légi robotok) lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy minimalizálják a vegyszerhasználatot, egészségesebb növényeket állítsanak elő és magasabb hozamokat érjenek el. A rendszer várhatóan csökkenti a gazdálkodók költségeit, és minimalizálja a növénytermesztés környezeti hatásait is.

  • „LIFE Carbon Dairy”: A LIFE Carbon Dairy projektcsoport egy CAP'2ER® nevű eszközt fejlesztett ki a tejüzemek szén-dioxid-kibocsátásának kiszámításához. Ez egyszerre tudatosságnövelő és döntéshozó eszköz, amely lehetséges intézkedéseket határoz meg a tejtermelésből származó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére a gazdaság szintjén.

  • „MASLOWATEN”: Ez az uniós finanszírozású konzorcium olyan nagyméretű fotovoltaikus öntözőrendszereket fejlesztett ki, amelyek teljes egészében megújuló energiával működnek, és amelyekről bebizonyosodott, hogy mintegy 30%-kal csökkentik a vízfogyasztást.

  • „INFARM”: Az EU által finanszírozott INFARM (a vertikális mezőgazdasági forradalom, a városi gazdálkodás mint szolgáltatás) projekt a helyileg termesztett, tápláló, gyomirtóktól és növényvédő szerektől mentes élelmiszerek iránti egyre növekvő igényre reagál. A projekt teljesen átalakította az élelmiszer-ellátási láncot a bolti gazdálkodás koncepciójának fejlesztése érdekében. A vertikális gazdálkodás során gondosan ellenőrzött körülmények között, függőlegesen egymásra rakott rétegekben termelnek táplálékot hidroponikus növénytermesztés és LED-ek segítségével, amelyek imitálják a napfényt.

  • „DEPURGAN”: A DEPURGAN egy sertéstrágyakezelési rendszert fejlesztett ki és szabadalmaztatott, amelyet a felhasználók igényeinek megfelelően alakítottak ki. Teljesen automatizált, bővíthető és egy vagy akár több gazdaságban is megvalósítható. A technológia alkalmas öntözésre és a gazdaságok tisztítására, nem termel üvegházhatású gázokat, megszabadul a hulladéktól és nem szennyezi a víztartó rétegeket. A DEPURGAN innováció minimálisra csökkenti a trágyában lévő szennyezők, például nitrogén, foszfor, fémek, baktériumok és vírusok koncentrációját, ezen kívül a sertés trágyáját már a kezdetektől kezeli.

  • „Better Origin X1”: Az X1 a világ első autonóm, költséghatékony rovar-minifarmja, amely a hulladékként keletkező biomasszát (pl. felesleges alapanyagot vagy élelmiszer-hulladékot) fehérjékben és zsírokban gazdag rovar-biomasszává alakítja át. A módszert baromfi gazdaságokban sikeresen tesztelték. Az X1 egyszerűen átalakítja az élelmiszer-hulladékokat tápláló rovarokká, amelyek takarmányként hasznosíthatók a gazdaságokban.

  • „GRASSFinery” : A GRASSFinery fő célkitűzése egy új, rendkívül innovatív feldolgozási technológia, amelynek során nagy hangsúlyt fektetnek a fűből származó, kiváló minőségű aminosavak előállításának fejlesztésére, amelynek fő alkalmazási területe az emberi élelmiszerellátás. A konzorcium vezetője a Biofabrik Green Refinery® biogyár, amely megújuló nyersanyagokból vonja ki a növényi aminosavakat azzal a céllal, hogy megoldja a világ élelmezési problémájának nagy részét. A biofinomító perjefélékből fejleszt új alapanyagot az élelmiszer-, műtrágya-, állateledel-, kozmetikai- és gyógyszeripar számára.

  • „New Water”: Magasfokon tisztított, kezelt szennyvíz, amely új vízforrást biztosít a mezőgazdaság számára.

  • „SCoPE”: A projekt célja az energiafogyasztás csökkentése és az együttműködésen alapuló energiagazdálkodási rendszerek fejlesztése az agrár-élelmiszeriparban.

Öko-innovatív erőforrás- és anyaggazdálkodás

  • „CABRISS”: Az EU által finanszírozott kezdeményezés különféle módszereket dolgozott ki a fotovoltaikus (PV) hulladékokból származó értékes anyagok – például a szilícium (Si) – iparban történő újrahasznosítására.

  • „CIRC-PACK”: A projekt során különböző felhasználási célú, biológiailag lebomló és komposztálható műanyagokat fejlesztettek ki (pl. ellenálló és nyomtatható műanyag szatyrok, higiéniai termékek csomagolása, ételtálcák, kozmetikai termékek palackjai, kávékapszulák). Egy életciklus-értékelés azt mutatta, hogy az új biopolimerek a fosszilis erőforrások szűkösségének mutatóját körülbelül 20%-kal, a vízfogyasztást 6-40%-kal, a globális felmelegedés potenciálját pedig 14-50%-kal csökkentették.

  • „Plastic Energy”: Újrahasznosíthatatlannak tartott, életciklus végi műanyag újrahasznosítása szabadalmazott és bevált, innovatív termikus anaerob átalakítási technológiával egy optimális alapanyaggá, amelyből tiszta újrahasznosított műanyag vagy alternatív üzemanyag állítható elő.

  • „ECOADD – Curran®”: A projekt a Curran® elnevezésű adalékanyag festékiparban történő forgalmazását, valamint az első skóciai demonstrációs létesítmények építését segítette. A Curran® anyagot a gyökérzöldségek (elsősorban a cukorrépa) nanocellulóz rostjaiból nyerik. Kivételes mechanikai és reológiai tulajdonságokkal bír, így alkalmazható például festékekben és bevonatokban, tintákban, papírokban, élelmiszerekben, betonban, kompozitokban, folyadékokban, stb.

Öko-innovatív építészeti megoldások

  • „LIFESURE”: Az LIFESURE egy innovatív technológiát dolgozott ki és mutatott be az aszfaltok öko-aszfaltként történő teljeskörű újrahasználatára. A technológia technikailag megvalósítható, költséghatékonyabb és fenntarthatóbb, mint a meglévő technológiák.

  • „Thiotubes”: A projekt egy kénbetonon alapuló komplett, saválló csatornarendszer (csövek és ellenőrző gödrök) kifejlesztéséről szólt. A „Thio Material” vagy „kénbeton” egyedülálló építőanyag, amely a beton adalékanyagok (kavics, töltőanyagok) mellett elemi kénből áll. A módosított kén homokkal, kaviccsal és töltőanyaggal történő kombinálásával hasonló anyagminőséget lehet elérni, mint a cementbetonnál. A „Thio Material” körforgásos (mivel újraolvasztható, így 100%-ban újrahasznosítható), alacsony karbonlábnyommal rendelkezik (a hagyományos betongyártáshoz viszonyítva), ugyanakkor nagy szilárdságú és saválló.

  • „LIFE HEROTILE”: A LIFE HEROTILE innovatív tetőcserepeket fejlesztett ki, amelyek passzívan tartják távol a hőt, így akár 50%-kal csökkenthetik az épületek hűtéséhez szükséges energiát. A cserepek nem sokkal a projekt befejezése után mutatkoztak be a piacon.

Öko-innováció az energiagazdálkodásban

  • „Capture Mobility” technológiai startup: A startup kifejlesztett egy hibrid kisméretű útmenti szélturbinát, amelynek célja nemcsak az, hogy az áthaladó forgalom turbulenciájából zöld energiát, áramot termeljen, hanem a légköri részecskék szűrése is, amely hozzájárul a légszennyezés csökkentéséhez. A turbina tetejére napelemeket helyeztek. A turbina által termelt energia különböző innovatív közösségi projektek energiaellátására alkalmas, például utcai lámpák, mobil töltőegységek vagy útmenti sürgősségi elektromos autótöltők ellátására.

  • „VULKANO”: A projekt előrehaladott hőenergia-tárolási technológiát mutat be, amelyet ipari kemencék építéséhez használhatnak fel. A technológia fázisváltó anyagokat tartalmaz, amelyek olvadás közben elnyelik a hőt, megszilárdulásukkor pedig felszabadítják azt. A hulladékhő visszanyerése és kemencék előmelegítésére történő felhasználása 10%-kal növelheti az ipari eljárások hatékonyságát. Az öko-hatékony ipari kemencék akkor hasznosítják és tárolják a hulladékhőt, amikor arra szükség van.

  • „Pavegen”: A Pavegen burkolólapok képesek átalakítani az emberi lábak kinetikus energiáját alacsony feszültségű megújuló energiává. Mialatt a Pavegen-rendszeren keresztülhaladnak a járókelők, léptük súlya a generátorokat függőlegesen elmozdítja. Ennek a sugárirányú mozgásnak az eredményeként – elektromágneses indukció révén – energia keletkezik.

  • „LIFE COGENERATION.PL”: Ez egy innovatív „hulladékból energia” technológia a települési hulladék és a szennyvíziszap kezelésére, valamint villamos energia /hőtermelésre. A technológia alapja a gázosítás és a rendkívül hatékony villamosenergia- és hőtermelő rendszer (kogenerációs egység).

Öko-innovatív vízgazdálkodás

  • „SMART-Plant”: A SMART-Plant valós környezetben öko-innovatív és energiatakarékos megoldásokat kínál a meglévő szennyvíztisztító telepek felújítására, valamint a körforgásos értéklánc bezárására alacsony szén-dioxid-kibocsátású technikák alkalmazásával. Több szennyvíztisztítással foglalkozó „innovátor” e projekt keretein belül osztotta meg egymással ötleteit annak érdekében, hogy feltárják, hogyan lehet a szennyvízből értékes anyagokat hasznosító technológiákat utólag beilleszteni a meglévő szennyvíztisztító telepekbe. A projekt keretében új rendszereket dolgoztak ki a szennyvízkezelés energiafelhasználásának és szén-dioxid-kibocsátásának nyomon követésére is.

  • „Clean Water”: Biztonságos vízfertőtlenítés innovatív kerámia proton- és ioncserélő membránnal, a CERAPEM™-mel. A projekt célja volt bemutatni a vízben lévő szerves anyagok oxidációjára és fertőtlenítésére szolgáló innovatív technológia megvalósíthatóságát, amely költséghatékony, egészséges és biztonságos alternatívája a klór használatának.

Hasznos linkek

A kutatási eredmények piacra jutásának akadályai

Öko-innováció Magyarországon

Öko-innovációs pályázati lehetőségek és elismerések

 

 

 

Vissza

© Copyright 2019