A kutatási eredmények piacra jutásának akadályai
A kutatási eredmények gyakorlati hasznosítása számos kihívást rejt.
Habár Európa közismerten élen jár az új technológiák fejlesztésében, nem mindig könnyű egy terméket vagy szolgáltatást a kutatási szakaszból a piacra juttatni. A környezetvédelmi technológiák fejlesztésének és szélesebb körű használatának sok akadálya van. A környezetvédelmi technológiák iránti piaci kereslet mind a köz-, mind a magánszféra részéről több okból is viszonylag szerény. Ezen okok közé tartozik a meglévő technológiákhoz való kötődés, a környezetileg kevésbé hatékony megoldásoknak kedvező árjelzések, a nehezen hozzáférhető finanszírozás és a fogyasztók tájékozatlansága. A hagyományos technológiákról a környezetvédelmi technológiákra való váltás összetett folyamat. Szerepet játszhatnak benne olyan gazdasági korlátok, mint például a vélt kockázatból adódó magasabb beruházási költségek és a jelentős indulási költségek. E területen a hozzáférhető kockázati tőke hiánya szintén hátráltatja a termékek eljutását a tervezőasztaltól a gyártószalagig. Az innovatív vállalkozások támogatási rendszere nem megfelelő, és a kutatásba való magánberuházás Európa-szerte ösztönzést igényel. Különösen az alkalmazott kutatás, valamint a tudomány és az ipari ágazatok közötti együttműködés igényel több támogatást.
Az ún. öko-innovációs index, illetve az öko-innovációs eredménytábla alapján az Öko-innovációs Megfigyelőközpont (Eco-Innovation Observatory, EIO) évente rangsorolja az uniós tagállamok öko-innovációs teljesítményét. Az elemzéshez 16 indikátort használ fel 5 célterületre csoportosítva: öko-innovációs befektetések, öko-innovációs tevékenységek, öko-innovációs eredmények, erőforrás-hatékonyság, társadalmi-gazdasági eredmények. Az öko-innovációs index megmutatja, hogy az egyes tagállamok az EU átlagához képest hogyan teljesítenek az öko-innováció különböző dimenzióiban. Kiegészíti az EU-országok innovációs képességének más mérési megközelítéseit, és célja a gazdasági, környezeti és társadalmi teljesítmény holisztikus szemléletének elősegítése. A 2019-es rangsor első helyén Luxemburg áll, amelyet Dánia és Finnország követ.
Példaként említhető még a Globális Öko-Innovációs Központ, amely 2012-ben alakult a brit Lancaster Egyetemen annak érdekében, hogy világszínvonalú kutatását a fenntartható növekedés szolgálatába állítsa. A Központ egy külön e célra létrehozott finanszírozási alapból támogatja különféle innovációkon keresztül a harmadik világ, különösen Afrika Fenntartható Fejlődési Céloknak való megfelelését.
A K+F tevékenységet az alábbi szervezeti formákban lehet folytatni:
- vállalati kutató-fejlesztő helyen;
- kutató-fejlesztő intézetben;
- felsőoktatási kutatóhelyen;
- egyéb költségvetési kutatóhelyen.
A kutatási eredmények piacra jutásának nehézségeit felismerve az állam ún. Kompetencia központok létrehozását tűzte ki célul. A 2019-ben a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból meghirdetett pályázati felhívás a stratégiai jelentőségű, ugyanis Magyarország versenyképességét növelő, hosszú távú és fenntartható ipari-szolgáltató-felsőoktatási együttműködések támogatására irányult.
Ezáltal olyan piaci megalapozottságú kutató-fejlesztő bázisok jönnek létre a felsőoktatási intézményekben, amelyek a vállalati partnerek számára korszerű kutatási hátteret biztosítanak fejlesztési célkitűzéseik eredményes megvalósításához. A program a felsőoktatási intézmények számára piacképes, humán és technológiai erőforrások kialakítását és ezekre alapozva aktív, fenntartható és folyamatos együttműködést biztosít az üzleti partnerekkel, a támogatott projekt befejezését követően is.
A két fenntarthatósági témára alapozó kompetencia központ:
- Pannon Egyetem: Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntarthatósági kompetencia központ
- Szegedi Tudományegyetem: Fenntartható Zöld Kémia és Mobilitás Kompetencia Központ
4. kép: A kutatás és fejlesztés a környezetvédelem jövője
Öko-innováció Magyarországon
Öko-innovációs pályázati lehetőségek és elismerések