Az öko-innovációról

Bevezetés

A fenntartható fejlődés a társadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységek azon rendszere, amely a természeti értékeket megőrzi a jelen és a jövő nemzedékek számára, a természeti erőforrásokat takarékosan és célszerűen használja, ökológiai szempontból hosszú távon biztosítja az életminőség javítását és a sokféleség megőrzését. Ezeknek a céloknak az elérése mindannyiunk közös érdeke.

A mai világban a fenntartható fejlődés egyik fő mozgatórugója a kutatási, fejlesztési és innovációs (K+F+I) szektor. Mindannyiunk közös érdeke ugyanis, hogy – felhasználva a kutatás-fejlesztés eredményeit – egy fenntarthatóan működő gazdaság kiépítéséhez az elérhető legjobb és legmodernebb technológiát alkalmazzuk, amelyek a jelen és jövő kihívásaira megfelelő válaszokat adhatnak.

Kutatás-fejlesztés és környezettechnológia az öko-innováció világában

 Mi az öko-innováció?

Az öko-innováció az innováció minden olyan formája, amelynek eredménye vagy célja a fenntartható fejlődés irányába történő jelentős és igazolható előrelépés a negatív környezeti hatások és a környezetterhelés csökkentése, vagy a természeti erőforrások hatékonyabb és felelősségteljesebb felhasználásának megvalósítása révén.

Öko-innovációnak tekinthető bármely új vagy jelentősen továbbfejlesztett termék, folyamat, szervezeti változás vagy akár marketing megoldás, amely ezt szolgálja. Éppen ezért az öko-innováció gyakorlati megvalósításában szerepet kapnak azok a környezettechnológiák, amelyek kidolgozásához, illetve fejlesztéséhez célzott kutatásra van szükség.

Mik lehetnek az öko-innováció típusai?

  • Termékinnováció: egy olyan termék vagy szolgáltatás bevezetése, amely teljesen új vagy különösen egyedi a sajátosságát és a felhasználási lehetőségeit tekintve;

  • Folyamatinnováció: egy termelési folyamat vagy egy szállítási módszer megújítása;

  • Marketing innováció: olyan marketing módszer bevezetése, amely jelentős változásokat tartalmaz a designra, a csomagolásra, a termék elhelyezésére, reklámozására vagy az árára vonatkozóan;

  • Szervezeti innováció: egy új szervezeti szerkezet bevezetése egy vállalkozás üzleti gyakorlatába, a munkahely szerkezetébe vagy a külső kapcsolattartási rendszerébe;

  • Társadalmi innováció: célja viselkedési változások, illetve életmódváltás elérése;

  • Rendszerinnováció: olyan egymással összefüggő innovációk, amelyek egy teljesen új rendszert hoznak létre, amelynek következménye a környezeti hatások csökkentése, a meglévő piaci feltételek teljes átalakítása

Mik az öko-innováció előnyei?

  • Környezeti előnyök:

    • támogathatja a fenntartható környezeti növekedést;

    • minimalizálja a vállalkozásból kikerülő hulladékot;

    • csökkentheti az anyag- és energiafelhasználást;

    • javíthatja a vállalati folyamatokat (növeli a hatékonyságukat);

    • csökkentheti a környezeti kibocsátásokat;

    • több környezetbarát terméket és szolgáltatást állíthat elő.

  • Gazdasági előnyök:

    • csökkentheti a költségeket azáltal, hogy hatékonyabbá teszi az anyag- és energiafelhasználást;

    • új piacokat nyithat a vállalat termékeinek;

    • javíthatja a versenyképességet;

    • új ügyfeleket szerezhet;

    • csökkentheti a folyamatok költségeit.

  • Társadalmi előnyök:

    • hozzájárulhat a fenntartható társadalmi fejlődéshez;

    • együttműködhet egy versenyképesebb, kreatívabb és innovatívabb társadalom megteremtésében;

    • hozzájárulhat új munkahelyek megteremtéséhez.

Mi a környezettechnológia?

A környezettechnológia olyan technológia, amely hozzáadott környezeti értéket eredményez, vagy olyan környezeti paramétereket mér, amelyekkel a környezeti hatások kimutathatók. Az ilyen technológiák egyre fontosabb szerepet játszanak a környezeti kihívások kezelésében és a fenntartható fejlődés elérésében.

A környezettechnológiai megoldások jellemzően kisebb környezeti terheléssel járnak, mint a hagyományos/meglévő eljárások. Ide tartoznak a szennyezést kezelő technológiák, eljárások, a kevésbé szennyező, kevésbé erőforrás-igényes termékek, szolgáltatások, továbbá azok a módszerek és szervezeti innovációk, amelyek az erőforrás-felhasználást hatékonyabbá teszik.

Az új értelemben vett környezettechnológiák nem csupán a „csővégi” szennyezéskezelésre terjednek ki. Horizontális jellegük miatt gyakorlatilag mindegyik iparágban és ágazatban szerepet kaphatnak. Az új koncepcióként alkalmazott környezettechnológia már minden olyan termékre, folyamatra, eljárásra, módszerre kiterjed, amelynek alkalmazásával fokozható az anyag- és energiahatékonyság, valamint megelőzhető és/vagy csökkenthető a szennyezés vagy a környezetkárosítás.

Környezettechnológiai Hitelesítés (Environmental Technology Verification)

A környezettechnológiai hitelesítési rendszer (ETV) célja a környezettechnológiák teljesítményének hiteles, megbízható és független ellenőrzése. Ezen kívül az ETV hozzájárul a környezet védelméhez és megőrzéséhez az innovatív környezettechnológiák piaci bevezetésének elősegítésével, különösen azoknál, amelyek jobban teljesítenek, mint más hasonló alternatívák. Az ETV független módon és pártatlanul értékeli a környezettechnológia teljesítményét, megbízható tesztadatokon nyugvó, objektív tények biztosításával. Az ETV másodlagos célja az új, innovatív technológiák fejlesztésével és hitelességének erősítésével az érdekelt felek megalapozott döntéshozatalának támogatása, amelyek a társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi prioritások kezelésére irányulnak.

Végső soron az ETV nem egy tanúsítási rendszer, hanem egyfajta biztosítékot kínál arra, hogy a termékkel kapcsolatban állított tények igazak és hitelesek, továbbá világos értékelést ad a technológia környezeti lehetőségeiről és értékéről.

Az ETV-t 1995-ben alapították az Egyesült Államokban, és hasonló programokat vezettek be később más országokban, köztük Kanadában, az EU tagállamaiban, Japánban, Dél-Koreában és a Fülöp-szigeteken. Azóta ezekben az országokban számos környezettechnológia teljesítményét igazolták nemzeti vagy nemzetközi szinten létrehozott ETV-programok keretében. A különböző ETV-programok alapján végzett közös, kölcsönösen elismert ellenőrzések iránti érdeklődés az elmúlt évtizedben nőtt. E tekintetben nyújt információt az alábbi útmutató dokumentum:

https://ec.europa.eu/environment/archives/etv/pdf/IWG%20Guidance%20document.pdf

Jelenleg 6 ország és az Európai Unió rendelkezik kísérleti vagy teljesen működőképes ETV programokkal: Kanada, Dánia, Franciaország, az EU, Japán, Korea és a Fülöp-szigetek. Kína, India és Banglades érdeklődését fejezte ki az ETV programok fejlesztése iránt.

Hazánkban a hitelesítést egy, a Nemzeti Akkreditáló Hatóság (NAH) által akkreditált és monitorozott harmadik fél, egy úgynevezett Hitelesítő szervezet végzi.

Az ETV – annak ellenére, hogy az új környezeti technológiák iránt egyre nő a kereslet, valamint ISO keretrendszer és EU program áll mögötte – még mindig kevéssé elterjedt, és a benne rejlő lehetőségek kiaknázása sem történt meg.

Habár az ETV segíti a döntéshozókat és a szakpolitikai szerveket a környezeti, a klímavédelmi és az innovációs célok elérésében, a szerény ismertsége miatt a benne rejlő lehetőségek nincsenek kihasználva. Éppen ezért a hazai KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdaságért 2020-tól nemzetközi konzorcium keretében, lengyel koordináló partnerrel részt vesz egy LIFEproETV elnevezésű uniós projektben, amelynek célja, hogy a résztvevő partner szervezetek segítségével információs és figyelemfelhívó kampány keretében kapacitást növeljen (tudásközpont hálózatok létrehozásával), bevonzza az érintetteket, továbbá népszerűsítse az ETV hitelesítési rendszert, elősegítve annak széles körben való elterjedését, elismertségének növelését. Az ETV-t népszerűsítő kampány Lengyelország, Spanyolország, Olaszország, Franciaország és Szlovénia mellett Magyarországra terjed majd ki 2022 folyamán.


Öko-innováció az Európai Unióban

A kutatási eredmények piacra jutásának akadályai

Öko-innováció Magyarországon

Öko-innovációs pályázati lehetőségek és elismerések