Az Európai Zöld Megállapodás és a fenntarthatóság összefüggései

Az Európai Zöld Megállapodás és a fenntarthatóság összefüggései

Az EU elkötelezte magát amellett, hogy 2050-ig klímasemlegessé válik. Ennek a célnak a megvalósítása egész Európában egy gyors gazdasági és társadalmi átalakulást tesz szükségessé, aminek igazságosan, társadalmilag kiegyensúlyozott módon és költséghatékonyan kell megtörténnie.

A 2019 decemberében elfogadott Európai Zöld Megállapodás új növekedési stratégiaként az EU-t olyan igazságos és prosperáló társadalommá kívánja alakítani, amely modern, erőforrás-hatékony és versenyképes körforgásos gazdasággal rendelkezik. Ahol 2050-re megszűnik a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás és a gazdaság növekedése független az erőforrás felhasználásától, mindenkinek esélye van az érvényesülésre, és már nincsenek elmaradott térségek. A Megállapodás több, 2030-ig elérendő célt is megfogalmaz a fenntartható fejlődési célokkal összhangban:

  • az EU legalább 50 %-ra növelje, sőt, 55 % felé közelítse az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2030-ig való, 1990-es szinthez viszonyított csökkentésére vonatkozó uniós célszámot;

  • a Bizottság követelményeket fog kidolgozni annak biztosítására, hogy 2030-ra az uniós piacon minden csomagolóanyag gazdaságosan újrahasznosítható vagy újrafeldolgozható legyen;

  • az áttörést hozó technológiák első kereskedelmi alkalmazásainak kifejlesztése a kulcsfontosságú ipari ágazatokban;

  • a Bizottság például támogatni fogja az áttörést hozó tiszta acéltechnológiákat, hogy 2030-ig megvalósuljon a karbonsemleges acélgyártás.

Bővebb információ az Európai Zöld Megállapodásról és az intézkedések ütemtervéről:

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?qid=1596443911913&uri=CELEX:52019DC0640#document2

Az Európai Zöld Megállapodás szövege az alábbi linken érhető el: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52019DC0640&from=EN
 

Körforgásos gazdaság cselekvési terv a fenntarthatóság tükrében

A fenntartható fogyasztás és termelés elérését szolgálja a célba vett körforgásos gazdaság megvalósítása. Az átállást a fenntartható gazdasági tevékenységek teszik lehetővé. Ezt elősegíti az a tendencia, amely szerint globális szinten is nő az alacsony kibocsátású technológiák és fenntartható termékek, szolgáltatások iránti igény.

A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv magában foglalja a „fenntartható termékpolitikát”, amely elősegíti a termékek közös módszertanon és elveken alapuló körforgásalapú tervezését. Prioritásként kezeli az anyagfelhasználás csökkentését és a termékek-anyagok újrafeldolgozás előtti újrahasználatát is, Ösztönzi továbbá az új üzleti modelleket, miközben minimumkövetelmények előírásával igyekszik a környezetkárosító termékeket kiszorítani az uniós piacról.

A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv az összes ágazat átállását szabályozza, intézkedései azonban főként az olyan erőforrás-igényes ágazatokra összpontosítanak, mint a textilipar, az építőipar, az elektronika, a műanyagipar és a mezőgazdaság. A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv tartalmazni fog továbbá olyan intézkedéseket, amelyek arra ösztönzik a vállalkozásokat, hogy kínáljanak újrahasznosítható, tartós és javítható termékeket, és tegyék lehetővé azok kiválasztását a fogyasztók számára. A cselekvési terv szorgalmazza a „javításhoz való jog” szükségességét, amely fontos eszköz lehet a termékekbe ”betervezett elavulás” csökkentésében, különösen az elektronikai termékek esetében. Mindez előre láthatólag segíteni fogja a tartós termékhasználat és fogyasztáskultúra fejlődését. Várhatóan egyre több új üzleti modell is megjelenik majd, amely az áruk és szolgáltatások bérbeadásán és megosztásán alapul.

A megbízható, összehasonlítható és ellenőrizhető információknak szintén meghatározó szerepük van abban, hogy a vásárlók környezeti fenntarthatóságot szolgáló döntéseket tudjanak hozni. A tájékozott vásárlóval szemben így ráadásul egyre kevésbé lesz alkalmazható a termékek „zöldre festése” is, ahogy ezt a későbbiekben láthatjuk majd az ökocímkék kapcsán. Ehhez azonban a vállalatoknak „környezeti állításaikat” a termékek valós környezeti hatásainak értékelésére szolgáló szabványos módszertan alapján végzett vizsgálatokkal kell majd alátámasztaniuk. A Bizottság célja, hogy minél hatékonyabban tudjon fellépni a jövőben a szabályozási és nem szabályozási erőfeszítéseinek fokozásával a nem valós környezeti állításokkal szemben.

 Ipari Stratégia

A klímasemleges és körforgásos gazdaság megvalósításához az ipar teljes körű mozgósítására van szükség.

1970 és 2017 között az éves globális nyersanyag-kitermelés – jelentős globális kockázatot jelentve – megháromszorozódott, és azóta is nő. Az EU szerint a teljes üvegházhatású gázkibocsátás mintegy 50 %-ban, a biológiai sokféleség csökkenése és a vízhiány pedig több mint 90 %-ban az erőforrások kitermelésére, illetve az anyagok, tüzelőanyagok és élelmiszerek feldolgozására vezethető vissza. Bár az EU azon van, hogy a kontinens gazdaságának erőforrás-hatékonysága növekedjen, azonban az uniós ipar még mindig az EU üvegházhatású gázkibocsátásának kb. 20 %-áért felelős.

Az ipari stratégia és a körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv éppen ezért elő fogja segíteni az EU gazdaságának korszerűsítését, és mind uniós, mind globális szinten támogatni fogja a körforgásos gazdaság – és így a környezettechnológiai fejlesztések – érdekében tett erőfeszítéseket. Az új szakpolitikai keret egyik fő célja, hogy az EU-ban és azon túl is előmozdítsa a karbonszegény vagy -semleges és körforgásos termékek piacának fejlődését.

A nagy ökolábnyomú energiaigényes iparágak – például az acélipar, a vegyipar és a cementipar – nélkülözhetetlenek az európai gazdaság számára, mivel számos kulcsfontosságú értéklánc beszállítói. Ezeknek az ágazatoknak a dekarbonizációja és korszerűsítése az EU egyik kiemelt célja.

Emiatt az új ipari stratégia igyekszik egyensúlyt teremteni a fenntartható növekedés, a zöld technológiaváltás, az innováció és a digitalizáció között. Célja a kutatásnak és a fejlesztésnek az ipar szolgálatába állítása.

A termelőtől a fogyasztóig: méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszer kialakítása

Az élelmiszergazdaságról elmondható, hogy annak környezeti lábnyoma jelenleg még számottevő nagyságú. Nemcsak a biológiai sokféleség csökkenéséhez és az éghajlatváltozáshoz járul hozzá, hanem jelentős levegő-, víz- és talajszennyezést eredményez, hiszen kiemelten sok természeti erőforrást használ fel, ráadásul az élelmiszerek egy része hulladékként végzi.

Azonban az élelmiszer-értéklánc szereplői számára előnyös új lehetőségek nyílhatnak meg az új technológiák és a tudományos felfedezések hatására, miközben ezzel párhuzamosan növekszik az emberek érdeklődése a fenntartható módon előállított, egészséges élelmiszerek iránt. Az Európai Zöld Megállapodás szerint az európai gazdálkodók és halászok kulcsszereplői lehetnek a környezeti fenntarthatóságra történő átállásnak. „A termelőtől a fogyasztóig” stratégia ugyanis a fenntartható élelmiszergazdaság kialakítását, illetve a mindenki számára megfizethető egészséges élelmiszer előállítás és fogyasztás népszerűsítését célozza.

textilszatyor.jpg

3. kép: Műanyag szatyor helyett a tudatos vásárló sokszor használható táskákat választ


Önkéntes minősítő rendszerek

A fenntartható fogyasztás ösztönzése